A konferencián a megszólaló szakértők többször is feszegették azt a kérdést, hogy a jövőben mennyivel nőhet a nem teljesítő, hitellel rendelkező ügyfelek aránya. Fábián Gergely, ügyvezető igazgató, Magyar Nemzeti Bank előadásában elmondta, hogy:
A moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka, vagyis 160-240 ezer háztartási adós lehet sérülékeny a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz változása miatt. Ez, a moratórium nélkül várhatóan a fizetési nehézségek megjelenését eredményezi.
A lakáshitel nemfizetése esetén elindulhatnak a kényszerértékesítések a hazai lakóingatlan-piacon, ami az adósok lokációjától és volumenétől függően befolyásolhatja a piacot. Fábián Gergely a kérdésünkre elmondta, hogy a sérülékenyként azonosított moratóriummal érintett lakossági ügyfelek település típusonkénti megoszlása nem tér el érdemben a teljes népességétől.
- Közel 16 százalékuk él Budapesten (30-40 ezer fő),
- 51 százalékuk vidéki városokban,
- a községekben élők aránya pedig kismértékben felülreprezentált, mintegy 33 százalék a teljes népességen belül látható 30 százalékhoz képest, vagyis közel 50-80 ezer ember.
Becslésünk szerint a sérülékenynek tekinthető, moratóriummal érintett ügyfelek mintegy 40-50 százaléka rendelkezik lakáshitellel. Ez mintegy 70-120 ezer ügyfelet jelent
- mondta el Fábián Gergely.
Vagyis ennyien vannak, akik potenciálisan kényszerértékesítésbe kerülhetnek, ha januártól nem lesz moratórium. Ez csak Budapest esetében, a területi eloszlás alapján 10-18 ezer lakást jelent. A szakértő arról is beszámolt, hogy a válság negatív gazdasági hatásai legközvetlenebben és legsúlyosabban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatot érintették, mely terület hitelintézeti szektorral szemben fennálló hitelállománya a teljes vállalati hitelállomány kevesebb, mint 3 százaléka, mintegy 230 milliárd forint. Itt közel kétharmad a moratórium igénybe vétele, ez szálláshely-szolgáltatás, nem ingatlanprojekt.
A teljes cikk: Akár százezer lakástulajdonos is bajba kerülhet - Mi lesz a lakáshitelekkel a moratórium után?
