Rengeteg kérdés van a Matolcsy által belengetett Új Otthon Program kapcsán, kérdéses például, hogy az újlakás-piac mekkora részét érintené az intézkedés: vagyis, mennyiben térne el a "zöld otthon" kritérium, a 2021-től szigorodó és egyébként is kötelező energiahatékonysági előírásoktól? De az sem egyértelmű, hogy ha az "ingyenhitel" a saját maguk részére házat építő és vásárló családok mellett az ingatlanfejlesztőknek is elérhető lenne, felső határokkal, akkor vajon, ha már a fejlesztő ingyenhitelből építi meg a lakást, akkor arra a vásárló is vehet fel majd 0 százalékos hitelt, duplázva ezzel a kedvezményeket?
A mostani ismeretek tudatában kapaszkodnánk bele a múltba és mutatjuk be, hogy 3-4 évvel ezelőtt mit okozott a CSOK és a kedvezményes lakásáfa a piacon. Bár sem a környezet, sem a program nem ugyanaz, mint a korábban bevezetett támogatások, néhány hatásuk hasonlóan alakulhat a piacon. Matolcsy ötlete lényegében egy kizárólag ingatlanok esetében felhasználható zöld hitelnek felel meg, amit akár a babaváró kölcsönhöz is lehet hasonlítani a kamatmentessége miatt, de ingatlanpiaci szempontból akár a CSOK-hoz is, tekintve, hogy csak az új lakóingatlanoknál lehet felhasználni.
Mi történt a CSOK után?
A CSOK 2016. január 1-jei (valójában már 2015-ben bevezették, de az érdemi 10+10 milliós támogatás csak később jelent meg) egyértelműen egy konkrét társadalmi csoportot (leendő, vagy már háromgyermekesek) juttatott ingyenpénzhez és kedvezményes hitelhez, míg a jelen program mindenkit segítene, aki új lakást építene, vásárolna. Így elsőre egy sokkal szélesebb körű támogatásnak tűnik, aminek határt leginkább a "zöld otthon" definíció szabhat, és a jövedelmi helyzet, vagyis, hogy 10 éves futamidőre mekkora forrást kaphat valaki.
A KSH a 2015-ös évhez viszonyítja az új lakások átváltozását, ez alapján 2020 első negyedévéig 64 százalékkal nőttek az árak, vagyis,
nagyságrendileg 2015 végén egy 25 milliós átlagos új lakást, hasonló paraméterekkel már 41 millió forintért adtak el 2020 első negyedévében.
A teljes cikk itt olvasható: Újraéljük a lakásár boom-ot? Megmozdítaná a lakáspiacot Matolcsy zöld ingyenhitele >>
Felújít?
A korszerű nyílászáró jelentősen csökkenti a házak, lakások hőleadását. A világ energiafogyasztásának közel felét (45%-át) az épületek üzemeltetése teszi ki. Ha szeretne sokat spórolni, gondolkodja meg az ablakcsere vagy ajtócsere lehetőségét. Budapest ablakcsere szezonja javában tart. Ár-érték arányban a műanyag ablakok a fa és az alumínium ablakokkal szemben jelentősen kedvezőbbek, a legkedveltebbek ablakcseréknél. A kiváló hőszigetelő képességet az ablak a légzárással tökéletesíti. A hatékony hangszigetelés is fontos szempont az energiamegtakarítás mellett. Akár 44 decibel zajszűrést is el tud érni, ami egy forgalmas út melletti városi zajnak megközelítőleg a fele. Ha ablakcsere előtt áll Budapesten, vegye figyelembe az erős városi forgalom és utca zaj végett a hangszigetelő képességet is. A műanyag ablak egy belvárosi ablakcserénél a legideálisabb választást jelentik, minősége befolyásolja a hűtésre, vagy fűtésre felhasznált energia mennyiségét.