Az erősödő koronavírus-járvány nyomán Európában és az Egyesült Államokban látványosan növekszik az adatközpontokra, szerverparkokra és speciális irodaházakra, csarnokokra vonatkozó igény, ami aztán a keresletben is megmutatkozik. Történik ez annak ellenére, hogy az IT szakemberek és az ingatlanpiaci szakértők is tudják: rendkívül tőkeigényes beruházásról van szó, és ráadásul 8-10 éves megtérüléssel kell számolni – fogalmaz bevezetőjében a VLK CRESA ingatlan tanácsadó.

Európában a főbb szerverpark nagyhatalmak (Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs) mellett más nyugat-európai és közép-európai nagyvárosok is dinamikusan növelik a felkínált ingatlanok összterületét, mindegyik városban megtelepedtek a globális IT-óriások és új adatközpontok építését tervezik.

Még több szerverpark jöhet

Kalaus Valter, a VLK CRESA ügyvezető igazgatója a hazai kereslet növekedésére példának hozta fel, hogy Debrecenben éppen a napokban jelentették be: egy ott készülő új nagy irodaházban ezer négyzetméteres szerverközpontot hoz létre a beruházó.

„A vállalatok egyre nagyobb hányada a felhőben tárolja és kezeli érzékeny adatait, de azzal kevesen vannak tisztában, hogy az a biztonság és kényelem, amit a felhő ad csakis egy rendkívüli fizikai létesítmény segítségével érhető el. Ez pedig az adatközpontnak helyet adó szerverfarm vagy szerverpark, szerverhotel. Sokemeletes irodaházakról és még inkább hatalmas csarnokokról, korszerű raktárhelyiségekről van szó, ami a nagy országokban akár lakásokkal és hagyományos szolgáltató üzletekkel is kiegészülhet egyetlen, többnyire zárt telephelyen.” – vázolta a kutatás alapján összeált képet a cégvezető.

Az adatközpontok ügyfelei jellemzően a pénzügyi és informatikai szektorból kerülnek ki. Ezek a cégek biztonságban akarják tudni az úgynevezett kritikus rendelkezésre állású szervereiket, de az ehhez szükséges infrastruktúra és szakértelem kiépítése nem éri meg nekik a kis méretek miatt. Ekkor jön a képbe a területet jól ismerő ingatlanpiaci szakértő, aki - tapasztalt műszaki szakemberek segítségével – felkutatja a legmegfelelőbb szerverhotelt vagy konzultál az ilyen létesítmény építésére vállalkozó beruházóval. Ilyen szakemberek a VLK CRESA esetében is rendelkezésre állnak.

Speciális szerverparkok, irodaházak, csarnokok követelményei

• átlagnál magasabb fokozatú behatolásvédelem
• saját beléptető és biztonsági rendszer egy-egy bérlőnek
• folyamatos rendelkezésre állás
• strukturált kábelezés a nagy adatátvitelhez
• páratartalom vezérlés
• speciális légtechnika
• zavarvédelem
• rezgésmentes födém
• folyamatos áramellátás
• emelt szintű tűz-és vízvédelem
• emelt szintű távfelügyelet

Kalaus Valter felhívta a figyelmet: az nem elég, hogy kettős betápot vagy nagy teljesítményű transzformátort szerelnek be. Magasabb álpadlót, külön oltórendszert és redundáns klímát (általában split klíma) is el kell helyezni az ilyen létesítményekben. A szigorú biztosítási előírások miatt speciális fal vagy ajtó szükséges. Természetesen a szerverhotelnek helyet adó ingatlannak jól védhető lokációban kell lennie, lehetőleg egy település kevéssé forgalmas részén.

„Mindez olyan extra költség, amit csak kevesen vállalnak, viszont akik igen, azok következetesen igénylik is az ilyen ingatlanokat. Magyarországon is az a jellemző, mint sok helyütt Európában, hogy a szolgáltató központok, a pénzügyi vállalkozások, valamint az informatikához bármilyen formában kapcsolódó vagy eleve abból élő cégek veszik igénybe az ilyen szerverparkokat.” – fűzte hozzá a szakértő.

A szerverpark-biznisz fejlődését a nemzetközi példáik is jelzik, a magyar tanácsadó cég – az Invitech.hu információira alapozva - az ezekből készített csokorral is alátámasztja ezt. Lássuk, kik a rekorderek ezen a téren!

Kína az adatközpontok top ligáját is vezeti. Kettő is bekerült a világ öt legnagyobb ilyen létesítménye közé. Az első helyet egy Belső-Mongóliában található város melletti épületóriás szerezte meg, közel egymillió négyzetméteren alakítottak adatközpontot, call centereket, raktárakat, irodákat és még lakásokat is. India legnagyobb adatközpontja a 8 milliós Bengaluru városában működik. A hétemeletes épület több mint 800 ezer négyzetméteres. Az Egyesült Államokban az észak-nevadai Citadella nevű központ a csúcstartó a maga 670 ezer négyzetméterével. Európában Norvégiában már épül a kontinens legnagyobbja, a Kolos.

Tartalék irodaházak

Kalaus Valter egy másik, speciális ingatlantípusra, az úgynevezett tartalék irodaházakra is kitért, ezekre szintén a járványhoz hasonló rendkívüli körülményekre való tekintettel mutatkozik nagyobb kereslet szerte a világon.

Ezeket az ingatlanokat a szerverhotelekhez hasonlóan különleges paraméterek alapján építik meg és üzemeltetik. Az is hasonlóság, hogy ezeket is főleg a pénzügyi szektor veszi igénybe a koronavírushoz hasonló katasztrófák idején, de ma már a nagy IT-vállalatok is fenntartanak ilyen irodákat. Általában kevésbé látogatott, nem feltűnő külvárosi környékeken található irodaházakban találhatók.

„Az épületeket természetesen nem jelölik semmivel, viszont bent teljesen felszerelt helyiségek várják a hirtelen beköltözni kénytelen cégeket. Ezek az irodák egyébként a home office-t megvalósítani nem tudó vagy érzékeny adatokkal dolgozó alkalmazottak számára is kiváló megoldás. Maguk az épületek természetesen bombabiztosak, kibírják a földrengéseket és a hurrikánokat is.” – ismertette a nemzetközi gyakorlatot a VLK CRESA ügyvezetője.

(Cresa.com / Üzleti Hírszerzés)