A hét elején az egyik erősen érintett kerület polgármestere, Soproni Tamás úgy nyilatkozott az atv.hu-n, hogy semmiképp sem szeretnék ellehetetleníteni a lakáshoteleket, mert azok a turizmushoz tartoznak (csak a VI. kerületben minden 15. lakás érintett az Airbnb-ben).  Ezért azon gondolkoznak, hogyan tudnának a fővárossal és más kerületekkel egyeztetve egy közös rendeletet hozni. Szerinte erre azért van szükség, mert így a rendszer a lakóknak, a turistáknak és a kiadóknak is átláthatóbb lenne. Most szerdára terveztek fővárosi egyeztetést ezzel kapcsolatban, döntés pedig jövő héten születhet az Airbnb-k jövőbeni működéséről. Érdekes azonban, hogy a buli turizmus kapcsán a problémásabb ügyfelekkel foglalkozó buli hostelek nem kerültek még eddig napirendre.       

Fiatalok a fókuszban?!

A rövid távú lakáskiadás kapcsán sok szó esik a fiatalok lakhatásáról, az albérletárak növekedéséről. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE) azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az iparág – az ingatlanok kiadásából származó jövedelmen túl – több tízezer fiatal számára biztosított eddig munkalehetőséget, legyen szó akár a vendéglátásról, rendezvény piacról, kulturális eseményekről, a turizmust kiszolgáló és kapcsolódó egyéb szolgáltató ágazatokról. A válság idején számukra is övön aluli ütés lenne a rövid távú lakáskiadás hátrányos szabályozásának turisztikai hatása, nem is szólva a lakás tulajdonosokról, akik a szerzett jogaik elvesztése esetén fontolgatják a jogorvoslatot (ez utóbbi perek ezreit is jelentheti a helyi önkormányzatok számára).  

A fiatalok lakhatása, és az albérletek magas ára valós probléma, de ezt a területet szegmentálva és más-más perspektívából is érdemes megvizsgálni. Az önkormányzatok üresen álló lakásait lehetne erre a célra jobban hasznosítani, kormányzati avagy fővárosi, kerületi szinteken meg lehetne vizsgálni a bérlakás építési programokat, a diákok kapcsán pedig a kollégiumi férőhelyek számának fejlesztése is megoldás lehet, hiszen ők is kényszerből keresnek sokszor albérleti megoldásokat.

A kollégiumok fejlesztése terén magánbefektetők is érdekeltek lehetnek Magyarországon a Colliers International által végzett korábbi kutatás alapján.  

Minőségi turizmus vs. buli turizmus

A MAKE felmérésében szereplő adatok szerint a vendégek mindössze hozzávetőleg 10 %-a érkezik Angliából, amelyet sokszor a buli turizmussal azonosítanak. A vendégek 90%-a tehát inkább a minőségi turizmust képviseli, családosok, akik hosszabb időre bérelnek szobát, mint a hotelben lakók, és több szolgáltatást is vesznek igénybe a városban, a helyi turizmust kiszolgáló szektorokban. A felmérések szerint a magán-, egyéb szálláshelyet választó vendégek 60%-a kifejezetten apartmant keresett Budapesten, és nem foglalna szobát hotelben. Korlátozás esetén nem Budapestet, hanem Bécset, Pozsonyt, vagy Prágát keresnék fel a vendégek. Ezzel Budapest és a jól felépített Budapest-brand súlyos kárt szenvedne - hangsúlyozza Schumicky Balázs, a MAKE elnöke.      
 
De nem feledkezhetünk meg a belföldi relációból a fővárosba érkező turistákról sem (7%), akik ugyancsak előszeretettel választják szálláshelyként az apartmanokat.            
 
„Mi is a minőségi turizmusban vagyunk érdekeltek. A nemzetközi versenyben  nem szűkíteni kell a szálláshelyek kínálatát, hanem éppen színesíteni, hogy a potenciális vendégek több alternatíva közül tudjanak választani az adott desztinációban.” – teszi hozzá Varga Béla, a MAKE alelnöke. A piac magánszállás kiadóit képviselő egyesület 4-5 közös érdek mentén szeretne az MTÜ-vel illetve az önkormányzatokkal is együttműködni. Ezek közé tartozik a minőségi turizmus és a feketén működők visszaszorítása is. Ehhez kiváló eszköz az idéntől kötelezővé tett NTAK regisztráció, és meglátásuk szerint minden szálláshelyfoglaló portál (Airbnb, booking.com stb.) meggyőzhető arról, hogy a hirdetési lehetőséget szigorúan a regisztrációs szám feltűntetéséhez kösse, ahogy ezt nemzetközi példa is mutatja.     

A biztonság teheti fel a kérdésre a koronát

„A Covid-19  kapcsán kialakult helyzetben az Airbnb ténylegesen az egyik legéletképesebb alternatíva lehet a turizmus újraindításában. Budapesti viszonylatban apartmankiadók júliusi adatai szerint az elmúlt hétvégéken már 50-70%-os kihasználtsági rátát is mértek, miközben újrainduló szállodák – nem reprezentatív adatok alapján –10-20%-nál állnak.

A vendégek a pandémia miatt kifejezetten a biztonságosnak vélt kisebb szállásokat, apartmanokat keresik. Itt nyilván jobban betarthatóak a szociális távolságok, nincsenek közös étkezők, és nem hordoz rizikófaktort a légkondicionálás illetve nagyobb kontrollal tudnak rendelkezni a tisztaság felett, hiszen ezek a lakások jellemzően tisztítószerrel és mosógéppel felszereltek.        

A bevétel erősíti a szabályt?

A MAKE tagjai bíznak benne, hogy a napokban zajló önkormányzati egyeztetések során  nem felejtkeznek el arról sem a döntéshozók, hogy ez az iparág több milliárd forintos iparűzési- illetve építményadó bevételt is jelent az önkormányzatoknak, tehát számukra sem tét nélküli a szabályozás kérdése.                

Versenyelőnybe vagy hátrányba kerül a budapesti turizmus Közép-Európában? 

6 TÉNY A RÖVIDTÁVÚ LAKÁSKIADÁSRÓL

• 3,1 millió vendégéjszakát hozott Magyarországra 2019-ben.
• Vendégeink egyéb költése a vendéglátóhelyeken, tömegközlekedésben, múzeumokban, taxiknál, stb több milliárd Forint, aminek csak az áfa bevétel is jelentős tétel.
• Több milliárd forintos Iparűzési adó + Építményadó bevételt jelent az önkormányzatoknak
• Budapest jó hírnevét viszi, Belső-Erzsébetváros a 13. legnépszerűbb úti cél volt a világon az Airbnb szerint.  Sokan csak ezért választják úti célként Budapestet.
• Hazai középosztályt erősíti a rövid távú lakáskiadás, ami több ezer szálláskiadó családot tart el, míg a hazai szállodák jelentős része nemzetközi befektetők kezében van.
• Az albérlet piacot választotta több ezer lakástulajdonos a Covid-19 vírus miatt, nem fognak vissza váltani a rövidtávú kiadásra, ha nincs elég turista, a piac szabályozza önmagát.

(Forrás: MAKE)

A következő nagy dobás lehet az ingatlanpiacon: magánkollégiumok

A kollégiumok fejlesztése terén magánbefektetők is érdekeltek lehetnek Magyarországon a Colliers International által végzett korábbi kutatás alapján.  A megkérdezett befektetők több mint 87%-a úgy gondolja, hogy jelentős hiány van a közép-kelet-európai magánkollégiumok („private purpose-build student accommodation”, röviden „PBSA”) kínálatában. Amikor arról kérdezték a befektetőket, hogy építenének, vagy inkább vennének-e PBSA termékeket Közép- és Kelet-Európában, a válaszadók nagy többsége (74%) nyitottabb volt arra, hogy saját maguk fejlesszék ezeket az ingatlanokat, mintsem hogy vásároljanak. Jelenleg csak két magántulajdonban lévő (nem az államhoz kapcsolódó) és menedzselt kollégium van Budapesten: a Milestone a 9. kerületben 384 apartmannal, és a Budapest 7. kerületében megnyíló IN Budapest, 142 apartmannal. Mindkét ingatlan leginkább a külföldi diákoknak kínál magas színvonalú, teljes körű szolgáltatást nyújtó szállást.  (Forrás: Colliers International)

A budapesti lakásállományhoz képest az egyéb szálláshelyek aránya kevesebb mint 1%   

A budapesti lakások 11,6%-a nem lakott  

A budapesti lakások 10,86%-a bérleti jogviszonnyal lakott

A budapesti lakások 4,5%-a önkormányzati ingatlan

Forrás: KSH | Önkormányzati nyilvántartás

(Üzleti Hírszerzés)