A mikrohullámok olyan közegeken is áthaladnak, amelyek a fény számára áthatolhatatlanok, ezért az új eszközzel falakon nézhetünk majd át, vagy megpillanthatjuk a szervezet belsejében növekvő daganatokat.

A mikrohullám a fényhez hasonlóan szintén az elektromágneses sugárzás egyik formája, ám hullámhossza a látható fényénél jóval nagyobb, 3 mm és 300 mm közé esik. (A látható fény hullámhossza a pár 100 nanométeres tartományban található, vagyis tízezred-milliomod része a mikrohulláménak. A mikrohullám tehát nem a fényhez, hanem a hagyományosan méteres-kilométeres hullámhosszú rádióhullámokhoz képest „mikro"). A fénynél sokkal nagyobb hullámhosszának köszönheti áthatolóképességét: ugyanúgy nem gond neki átmenni a falon, ahogy a rádióhullámok is simán közlekednek egyik szobából a másikba. A mikrohullámú sütőnkből csak azért nem szivárog a sugárzás, mert a készülék teste a hullámokat felfogó Faraday-kalitkát alkot.

A UPenn munkatársai az amerikai Optical Society rangos folyóiratában, az Optica-ban ismertetik, hogyan építették fel a félvezetőgyártás hagyományos technológiájával azt a mikrohullám-leképező chipet, amely egy 2 milliméter élhosszú – tehát egy ceruzavégi radír felét kitevő – négyzet felületén több mint 1000 nanofotonikai egységet hordoz. 

Olvass tovább: Jön a falakon átlátó fényképezőgép

(Üzleti Hírszerzés)