2009-ben minden napra jutott legalább egy hamis biztonsági szoftver. Idén az ál-antivírusok vették át a vezetést a Sunbelt kémprogram toplistáján. Kezelőfelületük szinte teljesen azonos. A 2009-es év újabb fordulatot hozott az elektronikus kártevők körében. Két évvel ezelőtt a Sunbelt szerint a trójai programok okozták a legtöbb fertőzést... ...például a magát felnőtt tartalmú videók lejátszáshoz szükséges kodeknek feltüntető Zlob.Media-Codec közel egy évig vezette a legtöbb fertőzést okozó kártevők toplistáját. A tavalyi év egyrészt a fertőzések koncentrációját hozta, hiszen sokáig a top 10 fertőzést okozó kártevő volt felelős az összes fertőzés közel negyedéért, másrészt pedig a reklámprogramok váltották fel a trójai letöltőket és rootkiteket.
2009 során viszont már az ál-antivírusok vették át vezetést: a toplista közel hároméves fennállása során korábban még nem fordult elő, hogy ál-antivírus került volna az élre, ez először október során fordult elő, ráadásul november során is a döntően hamis biztonsági szoftvereket tartalmazó Trojan.Win32.Generic!BT okozta a legtöbb fertőzést.
Az úgynevezett scareware programok közé tartozó károkozó család tagjai hamis biztonsági riasztást okoznak a felhasználó gépén, természetesen azonnal felajánlva egy "biztos" megoldást nyújtó antivírus letöltését a probléma megoldásához. A megijedt felhasználó által letöltött program azonban teljesen értéktelen, legtöbbször újabb káros alkalmazásokat tölt le a háttérben, illetve gyakran felbukkanó üzenetekkel a termék megvásárlására buzdítja az áldozatot. A scareware-ek fejlesztői ráadásul sok esetben magasabb áron kínálják az éves licencdíjat, mint a legnagyobb vírusirtókat fejlesztő cégek, sőt, előfordult már a 99 dolláros (kb. 18 000 forintos) licencdíj is.
A Sunbelt Software vezérigazgatója Flickr bejegyzésében ebben az évben több mint 359 ál-antivírust gyûjtött össze, vagyis az év minden napjára jut legalább egy hamis biztonsági szoftver. A képernyőképek alapján azonban az ál-szoftverek fejlesztői sem igazán erőltetik meg magukat, sok esetben ugyanazt a kezelőfelületet nevezik át.
"A tendencia egyértelmû: a bûnözők a lehető legegyszerûbb módját választják a pénzkeresésnek, hiszen egy ál-antivírusért könnyen kicsikarható 10-15.000 forint, ami mindössze pár ezer sikeres átverés után már sokmilliós összeggel gyarapítja a bûnözők számláját. Ehhez pedig a Google hirdetésektől a spameken át már a valódi vírusirtók neveinek elgépelését is kihasználják - nagyon sok, a legnagyobb gyártók, vagy operációs rendszerek fejlesztőinek nevéhez nagyon hasonló nevû kártevők is megjelennek." - mondja Bódis Ákos, a Sunbelt Software magyarországi képviseletének ügyvezetője.
2009 során viszont már az ál-antivírusok vették át vezetést: a toplista közel hároméves fennállása során korábban még nem fordult elő, hogy ál-antivírus került volna az élre, ez először október során fordult elő, ráadásul november során is a döntően hamis biztonsági szoftvereket tartalmazó Trojan.Win32.Generic!BT okozta a legtöbb fertőzést.
Az úgynevezett scareware programok közé tartozó károkozó család tagjai hamis biztonsági riasztást okoznak a felhasználó gépén, természetesen azonnal felajánlva egy "biztos" megoldást nyújtó antivírus letöltését a probléma megoldásához. A megijedt felhasználó által letöltött program azonban teljesen értéktelen, legtöbbször újabb káros alkalmazásokat tölt le a háttérben, illetve gyakran felbukkanó üzenetekkel a termék megvásárlására buzdítja az áldozatot. A scareware-ek fejlesztői ráadásul sok esetben magasabb áron kínálják az éves licencdíjat, mint a legnagyobb vírusirtókat fejlesztő cégek, sőt, előfordult már a 99 dolláros (kb. 18 000 forintos) licencdíj is.
A Sunbelt Software vezérigazgatója Flickr bejegyzésében ebben az évben több mint 359 ál-antivírust gyûjtött össze, vagyis az év minden napjára jut legalább egy hamis biztonsági szoftver. A képernyőképek alapján azonban az ál-szoftverek fejlesztői sem igazán erőltetik meg magukat, sok esetben ugyanazt a kezelőfelületet nevezik át.
"A tendencia egyértelmû: a bûnözők a lehető legegyszerûbb módját választják a pénzkeresésnek, hiszen egy ál-antivírusért könnyen kicsikarható 10-15.000 forint, ami mindössze pár ezer sikeres átverés után már sokmilliós összeggel gyarapítja a bûnözők számláját. Ehhez pedig a Google hirdetésektől a spameken át már a valódi vírusirtók neveinek elgépelését is kihasználják - nagyon sok, a legnagyobb gyártók, vagy operációs rendszerek fejlesztőinek nevéhez nagyon hasonló nevû kártevők is megjelennek." - mondja Bódis Ákos, a Sunbelt Software magyarországi képviseletének ügyvezetője.
(Forrás: www.sg.hu)
