A nemzetközi vezetők több mint kétharmada szerint az internet veszélyezteti cégük hírnevét. Leginkább attól tartanak, hogy az alkalmazottak szabotálnak, vagy téves e-mail címekre küldenek bizalmas információkat – derül ki a Weber Shandwick és az Economist Intelligence Unit (EIU) közös kutatásából.
A Weber Shandwick és az EUI nemzetközi vállalatvezetők körében végzett Kockázatos üzlet: az online hírnév kutatása arra próbáld választ kapni, hogy az internet hogyan befolyásolja a cégek hírnevét világszerte. A kutatás több mint 20 iparágat átfogva 62 ország 703 felsőszintû vezetőjének közremûködésével készült.
Dolgozói panaszkórus, véletlen e-mailek
A vezetők kétharmada nem tudja, vagy nem vallja be, hogy alkalmazottaik ledorongozzák a cégüket az interneten, és csupán 34 százalékuk ismeri el, hogy tudomásuk van dolgozóik webes elégedetlenkedéseiről.
Érdekes azonban, hogy a cégek legfelsőbb vezetői kevésbé aggódnak az alkalmazottaik netes barangolásai során elkottyantott cégbecsmérlő hozzászólásaitól, mint az alacsonyabb beosztású vezetők.
A vállalatvezetők is képesek akaratlanul ártani cégük hírnevének, hiszen 63 százalékuk ismeri el, hogy küldött már téves címzettnek sms-t, e-mail-t, vagy Twitter üzenetet. Ennél is érdekesebb, hogy 27 százalékuk szándékosan küldött tovább csak neki szánt üzenetet.
A vezetők a neten fürkésznek
A nemzetközi vezetők jelentős része szerint az internet nagyban segíti őket az üzleti konkurencia feltérképezésében (64 százalék), a partnerekről való vizsgálódásban (60 százalék), a fogyasztói visszajelzések megismerésében (63 százalék), és az új munkatársak feltérképezésében (60 százalék).
A vezetők felismerték, hogy a bizalmas információk széles tárháza várja őket az interneten – betekintést nyerhetnek a konkurens termékek bevezetésébe és bukásába, a szabadalmi eljárásokba, a foglalkoztatási gyakorlatokkal kapcsolatos fogyasztói javaslatokba.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a nemzetközi vezetők szerint a vállalati blogokon megjelenő információ csupán fele (49 százalék) pontos, és nagyon kevesen (14 százalék) hiszik, hogy ezek megfelelő forrásként szolgálnak a hírnevet illetően.
(Forrás:
www.kreativ.hu)