Privát szférája mindenkinek kell, hogy legyen – szögezi le Krasznai Csaba informatikai tanácsadó. Erkölcsi szempontok is fölmerülnek, és ezeket komolyan kell venniük a munkaadóknak. Ésszerûnek látszik, ha rést hagy a cégtulajdonos, hogy bizonyos keretek között használhassák az alkalmazottak a cég erőforrásait magánlevelezésre. Lényeges, hogy előzetesen tisztázzák, írják le, hogy szükség esetén a cégvezetőség belenézhet a magánlevelezésbe is. 
Honlapok letiltására korlátlan a mûszaki lehetőség. Három program is kapható idehaza, amellyel a rendszergazdákat is ellenőrizhetik: mit végzett a gépen az utóbbi órákban. De ezt a rendszergazdáknak alá kell írniuk előzetesen – és volt példa arra, hogy nem írták alá! Mindamellett szabályozható az is, hogy csak bizonyos honlapokat érhessen el a dolgozó a munkahelyi gépről, s így a letiltottakat nem kell listára venni. 
A jelszó személyes tulajdon. Senkinek sem szabad elárulni, erre nem kötelezheti a munkahely a dolgozót, a rendszergazda sem kérdezheti meg. Védett a cég neve is! Ha az e-levél fejléce csak a cég nevét tartalmazza, nem szabad magánüzeneteket közvetíteni. Ha a cégnév mellett a személy neve is beépül az e-levél felzetébe, akkor magánlevél is mehet – ámbár helyesebb, ha az ingyenes levelező rendszerekből kreál magának címet a dolgozó, és azt használja a munkahelyén is – javasolják a szakértők. 
(Forrás:www.mr1-kossuth.hu)

 
						 Egy nemzetközi felmérés szerint a rendszergazdák harmada bele-bele néz a rábízott informatikai állományokba, így a dolgozók levelezéseibe, gépen tárolt anyagaikba is. Mi a helyzet hazánkban? A titkokat hagyjuk otthon! - javasolják a tapasztaltak a Napközben címû magazinban.
Egy nemzetközi felmérés szerint a rendszergazdák harmada bele-bele néz a rábízott informatikai állományokba, így a dolgozók levelezéseibe, gépen tárolt anyagaikba is. Mi a helyzet hazánkban? A titkokat hagyjuk otthon! - javasolják a tapasztaltak a Napközben címû magazinban.  
		
		



































 
						


















