Bár sok a bizonytalanság a hírek elejére került MÁV Általános Biztosítási Egyesület (MÁV ÁBE) körül, azért biztos pontok is vannak – válaszolták lapunknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Az első ilyen biztos pont, hogy a MÁV Biztosítónak továbbra is helyt kell állnia az ügyfelei által okozott károkért. De az is bizonyos, hogy a múlt héten a PSZÁF által kinevezett három felügyeleti biztosnak - a társaság operatív irányítása mellett – az is a feladata, hogy előkészítsék a MÁV ÁBE ügyfeleinek, szerződésállományának átruházását egy másik biztosítótársaság számára.

Hogy ez ténylegesen mikor történhet meg, egyelőre nem tudni. Korábban a PSZÁF arra kötelezte a MÁV ÁBE – azóta már őrizetbe vett – vezetőit, hogy az átadásról szóló tervet, menetrendet június végéig tegyék le a felügyelet asztalára.

Változatlan díjak

Bármikor is történik az „átadás”, az semmiképpen nem érintheti hátrányosan a MÁV ÁBE ügyfeleit, ugyanis a már meglévő kötelező gépjármû felelősségbiztosítás (kgfb) feltételei, így a díjtételek sem változhatnak ez év végéig – hangsúlyozták a PSZÁF-nál. Az is természetes ugyanakkor – tették hozzá a felügyeletnél -, hogy az ügyfelek kötelesek befizetni az esedékes kgfb-díjakat, hiszen csak így „élhet biztosításuk”.

Elvileg egyébként a Magyarországon – a MÁV ÁBE-n kívül – mûködő 12 kgfb-vel foglalkozó bármelyik biztosító átveheti az ügyfeleket, feltéve ha hajlandó megfelelő tartalékot képezni a pénzügyileg megingott állományra. Az ügyletet megelőző átvilágítás során várhatóan az is tisztázódik, hogy valójában hány ügyfele is van a társaságnak. Míg az ágazati szóbeszéd 150 ezer körüli ügyfélkörről tud, addig a MÁV ÁBE őrizetbe vett elnök-vezérigazgatója 200 ezer feletti számról beszélt korábban.

Az ágazat „fekete báránya”

Az egymásnak ellentmondó ügyfélszámok részben visszavezethetők arra, hogy valójában nem tudni, adásvételekkel hány jármû cserélt gazdát az elmúlt időszakban. A nyilvántartás megbízhatóságát persze jelentősen ronthatta a MÁV ÁBE mûködési, ügyintézési gyakorlata, esetenkénti slendriánsága is.

Közbeszéd tárgya volt, hogy akinek MÁV ÁBE-s autós okozott kárt az a többi biztosítóhoz képest több hónapos késéssel láthatott pénzt. Márkaszervízekben volt olvasható olyan figyelmeztetés, ami szerint MÁV ÁBE-s töréskár esetén csak akkor vállalták a javítást, ha a kárvallott saját zsebből fizette ki a munkát, a mûhely azt már a kuncsaftra bízta, hogy mikor és mennyit hajt be a MÁV ÁBE-n.

A MABISZ figyelt

Ez utóbbi gyakorlat egyébként nem szabályellenes – ezt már Trunkó Barnabás mondta lapunknak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára szerint ugyanis a biztosítók versenye szülte azt a gyakorlatot, hogy lényegében készpénzmozgás nélkül – a kárvallott pénztárcájának kihagyásával – rendezzék a társaságok a kárt. Ennyiben tehát a többi biztosító jár el lovagiasabban, pluszszolgáltatást biztosítva a MÁV ÁBE-hez viszonyítva.

Kérdésünkre, hogy a szóbeszédek alapján a MABISZ miért nem járt el a MÁV ÁBE-vel szemben, Trunkó Barnabás azt felelte, hogy a szövetség nem szankcionálhat, arra csak a PSZÁF-nak vannak eszközei. Felvetésünkre, hogy ki is zárhatták volna a MÁV Biztosítót a tagjaik közül, a főtitkár azt mondta, hogy fennállt ez a lehetőség is, de úgy gondolták, hogy a közvélemény előtt ismertek voltak a MÁV ÁBE-vel kapcsolatos jogviták, így a piac reagált a történésekre.

(Forrás: www.fn.hu)