A Nintendo Wii csak az első lépés volt az alternatív irányítású konzoljátékok felé, a következő generációs játékvezérlők birtokában már előfordulhat, hogy mozogni sem kell. Idén várhatóan megjelennek az első olyan videojáték-vezérlők, amelyek az agy elektromos aktivitását érzékelik és ezt fordítják át a számítógépek nyelvére. Már több éve dolgoznak kutatók hasonló koncepciókon, illetve olyan kísérleti agyimplantokon, amelyekkel paralízisben szenvedő páciensek mozgathatják tolószéküket vagy nézhetik meg e-mailjeiket, csak gondolniuk kell ezekre.

Az EEG-alapú eszközök új sora jelenti majd valószínûleg a hidat az orvosi eszközök és a vásárlói piacra szánt, kevésbé komplikált eszközök között - olyan egyszerû, elektródákkal felszerelt headsetek jelenhetnek majd meg a boltokban, amelyek képesek mérni az agyi aktivitást és főként játékra használhatóak. Japán kutatók egy csoportja már mutatott be egy olyan prototípust, amellyel a felhasználók a Second Life virtuális világában tudták mozgatni avatarjaikat pusztán a gondolataik segítségével. A rendszer a paralízisben szenvedő betegeknek tudna első körben új lehetőségeket biztosítani.

Egyes cégek a számítógépes játékpiacon szerzett bevételeket kívánják majd komolyabb egészségügyi termékek gyártására fordítani. Az Emotiv Systems azt állítja, headsetje az arckifejezéseket és az érzelmeket is méri, így egy ilyen felszerelés segítségével egy kémjátékban nyugodtnak kell maradnunk, ha nem akarjuk, hogy felfedezzenek minket egy árnyas sarokba bújva, más játékban azonban már egy Jedi bőrébe bújva emelhetünk ki egy ûrhajót a mocsárból pusztán elménk erejével. Hasonló technológiát használ a Neurosky bioszenzoros megoldása is.

Összehajtható képernyők

Lassan azt is elfelejthetjük, hogy négycentis mobilképernyőn kell a híreket olvasnunk. A Polymer Vision által fejlesztett Readius a világ első olyan mobilkészüléke lesz, amelynek képernyője gyakorlatilag nagyobb az azt hordozó eszköznél. A trükk nyitja egy papírvékony, feltekercselhető képernyőben rejlik, amely egy 25 mikron vékony mûanyag alaprétegre felitt vékony tranzisztorréteg. A képernyő az E-Ink által kifejlesztett elektronikus tintát használja, ugyanezt a technológiát alkalmazza a Sony Reader és az Amazon Kindle olvasóberendezés is. Az elektronikus tintának olyan képernyőt köszönhetünk (ez 12.5 centiméteres lesz), amely éles napsütésben is annyira jól olvasható, mint a papír. A jövőbeli modellek várhatóan színesek lesznek (az első verzió csak tizenhat szürkeárnyalat megjelenítésére képes), képernyőink pedig megnőnek. A Polymer Vision természetesen nincs egyedül a piacon ötletével: a brit Plastic Logic hajlékonyképernyő-gyárat épít éppen Németországban, a gyártás valamikor idén kezdődne el.

Hangelemző rendszerek

A hangfelismerő rendszerek évtizedekig legalább annyira kiábrándítóak voltak, mint amennyire ígéretesek is. A jelek szerint a mérleg hamarosan az ígéretes felé billen: a Ford új, Sync névre hallgató kommunikációs rendszere a kényelem új szintjét valósítja meg: csak kérni kell az autót, hogy melyik kedvenc számunkat játssza le és az megteszi, de használhatjuk hangunkat telefonbeszélgetések kezdeményezésére anélkül is, hogy mobilunkhoz hozzáérnénk.

Mivel a minőségi hangfelismerés nagyon számításigényes, ezért azt főként nagyobb szervereket használó telefonos kapcsolórendszerekben alkalmazzák. Idén azonban áttörés várható: beépített hangfelismerő chipekkel felszerelt új Bluetoothos headsetek kerülnek a boltokba 2008 közepén, ezekben pedig mind a Sensory Inc. cég Fluentsoft chipje van. Ezen megoldás sokakat kielégíthet majd, hiszen a mobilos headseteknek apró és nehezen kezelhető felületük van, amely a legtöbbször még a felhasználó látókörén is túlesik. Emellett az új chip miatt már képernyőkre sem lesz szükség, csak hangosan meg kell tőle kérdeznünk, hogy mekkora éppen a térerő vagy milyen töltöttségi szinten van a készülék. Ez összekombinálható például egy olyan rendszerrel is, mint amilyen a Google GOOG-411 hanggal aktiválható ingyenes helyi tudakozója és már fel is hívhatunk egy olyan céget, amelynek még a számát sem tudjuk úgy, hogy a kezünket még le sem vettük a kormányról.

Pillantásalapú hirdetések és öngyógyító anyagok

A kattintásalapú hirdetési modell után hasonló koncepció készül betörni a valós világba: olyan hirdetőtáblákkal, amelyek azt figyelik, hogy miként figyelik őket. 2007-ben a kanadai Xuuk cég vezette be azt az Eyebox névre hallgató szemmozgáskövető technológiát, amely infravörös szenzorokkal követi le azt, hogy az emberi szem éppen hová is figyel, ehhez gyakorlatilag az amatőr fényképekről ismerős vörösszem-effektust használja ki. A készülék hasonlít egy apró webkamerához és körülbelül 10 méter távolságról érzékeli azt, ha egy szempár végigsöpör rajta. Idén dobja a cég a piacra az ehhez tartozó Eyeanalytics szoftvert, amellyel a cégek követhetik, hogy hányan és milyen sokáig nézték a hirdetéseiket. A cég igazgatóka, Roel Vertegaal már bemutatta termékét Mountain Viewban, a Google főhadiszállásán, de egyelőre elég szûkszavú ezzel, illetve lehetőségeivel kapcsolatban.

A technológiát a hirdetők első körben arra használhatják, hogy hatásosabban tudják célozni hirdetéseket. Jelenleg a hirdetőtáblák hatásosságát csak nagyon hozzávetőlegesen lehet megállapítani, azt is igen drága fókuszcsoportos és kérdőíves vizsgálatok alapján. Egy pár jól elhelyezett szemmozgáskövető segítségével azonnal rá lehet jönni, hogy mely hirdetések ragadják meg a szemet - szó szerint. A torontói Novramedia cég már tízezer digitális jelet üzemeltet szerte a világon és ők is hasonló technológiával kísérleteznek.

Világ-háló

Manapság egyre több hordozható eszköz kombinálja a GPS-adatokat a szociális háló elemeivel, legyen az mobilokon vagy Wifin keresztül, ez pedig rövid időn belül az internethasználat gyökeres változását vonja maga után. Egy új városba költözve elég lesz rákeresni a pizza kifejezésre, az okostelefonunk pillanatok alatt megmondja, milyen pizzériák vannak környékünkön. Ezt a trendet a pop-up (felugró) mechanizmusok is követhetik, hamarosan akár olyan üzenetet is kaphatunk majd egy hirdetésben, hogy csupán egy saroknyira nyílt tőlünk egy új kávézó - ehhez még akár egy csésze kávéra beváltható elektronikus kupon is járhat. Sok GPS-eszközben található már valós idejû helyzetinformációs rendszer, ezek nagy rézsében valós idejû forgalmi és építkezési információk vannak, amelyek földi vagy mûholdas rádiófrekvenciákon terjednek.

Az idei év legnagyobb durranása azonban az Android lehet, az új nyitott forráskodú mobil-oprendszer, amelyet a Google, valamint pár nagyobb mobilszolgáltató fog össze az Open Handset Alliance zászlaja alatt. A szervezet célja olyan kreatív mobilprogramok készítése, amelyek révén a mobilok hordozható miniszámítógéppé változnak, telefonfunkciójuk pedig másodlagossá válik. Ezen többféle szolgáltatást ötvöző programok mashup néven már böngészőből futtatható verziójukban is nagy sikereket értek el, gondoljunk csak a Google Maps térképprogram azon hibridjére, amelyen hozzávetőlegesen láthatjuk barátaink pozícióját a várostérképen.

Öngyógyító anyagok

A University of Illinois kutatói még 2001-ben fejlesztették ki az első, gyakorlatban is használható öngyógyító mûanyagot: amikor az anyag megsérült, a benne lévő beépített mikrokapszulák összetörtek, az abból kifolyó gyógyító anyag pedig odaáramlott a töréshez és kitöltötte a sérülés okozta repedést - így akár egy olyan mobilt is lehet gyártani, amelyet hiába ejtenek le, nem karcolódik meg. A töltőanyag egy különleges katalizátorral volt összekeverve, ami még meg is keményítette a gyógyulás helyét. A probléma csak annyi volt, hogy a  szóbanforgó katalizátor túl drága volt ahhoz, hogy bármilyen gyakorlati helyzetben használni lehessen. Most ugyanez a kutatócsoport módosította a folyamatot: a drága anyag helyett egy jóval olcsóbb oldóanyagot használtak. Az új megoldást tesztelve kiderült, a törések az eredeti anyagerősség 82 százalékára helyre tudnak állni.

Az öngyógyító anyagokat fel lehet használni például olyan autófestékként, amelyek elfedik az autón esett apróbb karcolásokat vagy egyfajta borításként repülőgéptörzseken, amelyeken a legkisebb karcolás is katasztrofális lehet. Jelenleg a kutatók az amerikai haditengerészet hajóin használható festéken dolgoznak, illetve acélépületekre terveznek öngyógyító borítás. A technológia alkalmazható majd hidakon is, amik így megjavíthatják saját repedéseiket, mielőtt azok súlyos szerkezeti problémákat okozhatnának.

Önvédő robotok

Úgy tûnk, hiába számolta fel az FBI novemberben bûnözők egy újabb gócpontját a zombihálózatok elleni küzdelemben. Bár a vírusvédelemmel foglalkozó cégek szinte naponta adnak ki újabb frissítéseket termékeikhez, a zombik elkezdtek gyökeresen másképpen viselkedni. Amikor biztonságtechnikusok egy csoportja elkezd vizsgálni egy zombigépet, az automatikusan összegyûjt más zombigépeket, majd arra kéri fel őket, hogy árasszák el a vizsgáló gépét használhatatlan adatokkal addig, amíg az fel nem mondja a szolgálatot. Ez felveti a botok személyében a kvázi-intelligens, végtelenségig fejleszthető szoftverhálózat képét, amely drasztikus lépéseket is tehet, ha meg akarja magát védeni - a biztonsági szakemberek pedig éppen ettől tartanak.

(Forrás: www.hvg.hu)