... támadó öt beadványt is. A döntés szerint a pénzügyi és a szociális hivatalok a jövőben hozzáférhetnek a folyószámla tulajdonosának nevéhez, címéhez, születési adatához és annak számához. A hatóságok ugyanakkor nem férhetnek hozzá a számlán lévő tranzakciók részleteihez és nem tudhatják meg a bankfolyószámla aktuális állását sem. Ez alól továbbra is csak a bûnügyi eljárások képeznek kivételt. A német szövetségi pénzügyminisztérium üdvözölte az ítéletet és Peter Schaar német adatvédelmi biztos is kijelentette, hogy erősödött az adatvédelem, ugyanakkor bírálta a pénzügyminisztériumot, mert azt naponta 5000 bankfolyószámla adatainak lekérdezését tervezi.

Thilo Weichert, Schleswig-Holstein német szövetségi tartomány adatvédelmi biztosa, a helyi Független Adatvédelmi Központ elnöke szintén támadta a határozatot, mondván, komoly problémák vannak, ha a jövőben egy egyszerû banktisztviselő gyanúja elegendő lesz egy folyószámla lekérdezéséhez. "Remélem, hogy csupán egy tévedésről, kisiklásról van szó és ez az ítélet nem azt jelenti, hogy a jövőben ilyen irányban fognak haladni a dolgok" - tette hozzá Thilo Weichert. Hermann Otto Solms, az FDP pénzügyi szakértője közölte, hogy szerinte a döntéssel nagy mértékben sérült a banktitok és az állampolgárok bizalma is megrendült az államban. Helga Springeneer, a német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) képviselője úgy vélte, hogy az állam túlzott mértékben avatkozik bele az emberek életébe és egyre több ellenőrzési lehetőséget teremt.

Az állampolgároknak esélyük sincsen arra, hogy érvényt szereznek az információs önrendelkezési joguknak. "Hogy ellenőrizheti például valaki, hogy a bankfolyószámlájának a lekérdezése törvényes volt-e vagy sem?" - mutatott rá egyúttal egy problémára a VZBV munkatársa. A Német Bankszövetség (BdB) pedig azt szeretné elérni, hogy a bankfolyószámlák ellenőrzésének költségét a német állam viselje. Németországban egyébként 2003 óta van a hatóságuknak lehetőségük a pénzmosás elleni harcra hivatkozva a bankfolyószámlák lekérdezésére, 2005 óta pedig ilyen lehetőséggel élhet például az adóhivatal is. A BdB adatai szerint 2004-ben 40 000, 2005-ben 70 000, tavaly pedig 100 000 ilyen akcióra került sor. Utóbbiak közül 80 000-et az adóhivatal, míg 25 000-et más pénzügyi és szociális intézmények kérdeztek le.