... iparági veszteségek 1 milliárd dollárral csökkentek. A kár mérséklődése ellenére azonban az EU-ban keletkezett vesztségek továbbra is magasak, 11 milliárd dolláros nagyságrendet tesznek ki. Magyarországon a 2005-ös 106 millió dollárral szemben 2006-ban 111 millió dollár, mintegy 21 milliárd forint kár érte a szoftveriparágat. Ezek a számok a ma nyilvánosságra hozott negyedik „Nemzetközi Tanulmány az Illegális Szoftverhasználatról” eredményeiből származnak. A vizsgálatot az IDC, a világ egyik vezető információ technológiai piackutató és elemző szervezete évente készíti. „Noha a régióban fejlődés tapasztalható, még sok tennivalónk akad ennek a jelentős és egyre súlyosbodó problémának a kezelése területén. A kormányoknak, a kereskedelmi szervezeteknek és az üzleti világnak továbbra is hatékonyan kell harcolnia a szoftverkalózkodás ellen, annak érdekében, hogy a nemzetgazdaságokat és a helyi számítástechnikai ipart egyaránt érintő pénzügyi veszteségeket csökkenteni tudjuk.” - mondta Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója. Az illegális szoftverhasználat aránya az Európai Unióban a 2003-as 37%-ról lecsökkent, miközben az unió 2004-ben 25 tagúra bővült, ez pedig a kalózkodás elleni erőfeszítések eredményességét tükrözi a régióban.
A jelentős mértékû európai jogharmonizáció pozitív hatással volt a jogérvényesítési törekvésekre, amelynek köszönhetően az illegális szoftverek aránya stabil szinten maradt 2005 óta. Magyarország ugyanakkor a 22 országot magában foglaló közép-kelet-európai régió részét is alkotja. Miközben a régió 18 országában csökkent az illegális szoftverek aránya (például Románia 72%-ról 69%-ra, Szlovákia 47%-ról 45%-ra, Csehország 40%-ról 39%-ra), addig Magyarországon nem történt javulás és 100 új szoftverből 42 továbbra is jogszerûtlen módon került a számítógépekre. „Sajnos a cégvezetők jelentős része a mai napig nem mérlegeli kellő körültekintéssel azokat a kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverhasználat alkalmazása vagy akár csak eltûrése esetén vállal.” – mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője. „Különösen annak fényében elgondolkodtató a helyzet, hogy Magyarországon már 2003-ban is 42%-os volt a szoftverillegalitási arány. Mindenesetre jelentős reményeket fûzünk ahhoz, hogy az APEH-hel márciusban kötött megállapodásunk meghozza gyümölcsét és a 2007-es számok már fejlődésről fognak tanúskodni. Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unión belül Görögország érte el a legnagyobb, 3 százalékpontos javulást, ott pedig éppen egy éve született megállapodás a BSA és a görög adóhatóság között.”
A nemzetközi arányok biztató alakulása mellett a veszteségek továbbra is magasak, és a szoftverkalózkodás súlyos gazdasági veszélyt jelent az Unióban a helyi és nemzeti szoftveriparnak egyaránt. A kalózkodásból származó veszélyek elhárításában és felszámolásában továbbra is kritikus tényező marad az üzleti vállalkozásokat és nemzetgazdaságokat védő, hatékony törvényhozás, különösen az illegális szoftverek Interneten keresztül történő terjesztése fényében. Az IDC eredményei szerint a széles-sáv egyre növekvő elérhetősége következtében a fejlett országokban az Internet lett az illegális szoftverek terjesztésének első számú csatornája. A feltörekvő országokban jelenleg még a CD-n történő terjesztést választják a legtöbben, de a piacok fejlődésével az Internet valószínûleg ott is egyre népszerûbb eszközzé válik.
A tanulmány végül kitér arra a tényre is, hogy míg az Európa, Közel-Kelet és Afrika által alkotott EMEA régión belül még mindig Nyugat-Európában keletkezik a legnagyobb veszteség, a közép-kelet-európai országok IT piacai kétszer olyan gyorsan nőnek, ezért az EU veszteség továbbra is magas marad. Közép-Kelet-Európában az illegális szoftverek aránya 1 pontnyi csökkenéssel 68%-ra mérséklődött, de a nagyobb mértékû gazdasági fejlődés miatt a veszteségek 862 millió dollárral 4,1 milliárd dollárra növekedtek. Az IDC előrejelzései alapján az elkövetkezendő négy évben a vállalkozások több mint 350 milliárd dollárt költenek majd PC szoftverekre. A piacbővülés jelenlegi mértékét és az illegalitás arányát figyelembe véve a becslések szerint 180 milliárd dollár értékû szoftver esik majd a kalózkodás áldozatául.
(Forrás: www.bsa.org)