Különösen a kis- és középvállalkozásokat érintik ezek az intézkedések érzékenyen. Hogyan növelhetők mégis a bevételek? A kkv-k esetében különösen fontos, hogy kiaknázzák a cégben rejlő tartalékokat.

Hol lehet még egy kis cégben tartalék?

Jogos a kérdés, hiszen a kkv-k költségvetését nem jellemzi a meggondolatlan költekezés. Sokkal inkább olyan problémákkal néznek szembe, hogy a munka egyre több, de nincs keret újabb emberek felvételére. Számukra mindenképpen a meglévő munkaerő-állomány tudatos és gazdaságos felhasználása a megoldás.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez embertelen megoldásokat jelentene, álljon itt egy - a Czipin & Proudfoot sok száz céget érintő kutatásának eredményéből származó - adat: ma Magyarországon a munkaidő kihasználtsága 47 százalék. Ami azt jelenti, hogy a munkaidő 53 százaléka nem hasznos munkavégzéssel telik! Vagyis éves szinten 106 munkanap vész kárba.

Mivel lehet elérni azt, hogy a cégben dolgozók munkaidejének kihasználása optimális legyen?

Ehhez azt kell tudnunk, hogy mi lehet az optimális kihasználás. Könnyen belátható, ez nem lehet 100 százalék, hiszen - emberekről lévén szó - vannak olyan igényeik-szükségleteik, melyek nem tolhatók a munkaidőn túlra. Például az ebédidő, vagy a törvény által előírt óránkénti 10 perc szünet a monitor előtt dolgozóknál. Így az optimális munkaidő-kihasználtság 80-85 százalék között alakul. De még így is van 32-37 százalék, amiért érdemes küzdeni. De hogyan?

Ehhez azt kell tudni, mire vezethető vissza ez a kiesés? Nos a Czipin & Proudfoot szerint a négy fő ok a következő:

nem megfelelő irányítás

nem hatékony munkavégzés

nem megfelelő munkamorál

nem megfelelő képesítés

Vagyis a vezetői feladatoknak a legapróbb részletekig ki kell terjedniük. Milyen részletekről lehet itt szó?
Lássunk néhány példát:

A nem megfelelő munkahelyi körülmények miatt a munkatársak magas számban vannak betegállományban.

Vagy a számítógépes rendszer leállása miatt nem tudnak a munkatársak dolgozni.

De az is lehet, hogy a nem megfelelő ember dolgozik az adott munkakörben, és így az optimálisnál lassabban tudja csak ellátni feladatát.

Vagy a nagy hajtásban nem is gondolnak rá, hogy a munkatársak azért tétlenkednek, mert nem értik pontosan a számukra kijelölt feladatot.
És még hosszasan sorolhatnánk.

Fentiek alapján úgy tûnik, egyre inkább a jó munkaszervezés, a motiválás, és a megfelelő szakember kiválasztás és megtartása a megoldás. Ezek többsége nem annyira pénz kérdése, mint inkább odafigyelésé. Ehhez pedig az kell, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások vezetői is megfelelő nyitottsággal, tudatossággal, és felkészültséggel rendelkezzenek. Hogy ez sok energia-befektetéssel járhat? Ne feledjük azt a 37 százalékot! Barátok közt is 83 munkanap!

(Forrás: www.mfor.hu)