Elon Musk augusztus 22-én, az X-en közölte, hogy az xAI egy „teljesen AI-alapú szoftvercéget” épít Macrohard néven. Úgy fogalmazott, a név poénos, de a projekt valós; és mivel a klasszikus szoftvercégek (példaként a Microsoftot említette) nem gyártanak fizikai hardvert, elvben „teljes egészében AI-jal is szimulálhatók”. A bejelentést rövid időn belül több nagy techlap szemlézte és az eredeti posztra hivatkozva erősítette meg.

A mesterséges intelligencia napjaink egyik legfelkapottabb technológiája. A ChatGPT, Gemini és hasonló LLM-ek – vagyis nagy nyelvi modellek – ma már sokak eszköztárában megtalálhatók. Otthoni felhasználók ezrei kérnek tőle tanácsot, fogalmaztatnak levelet, vagy akár verset generáltatnak vele. A válaszok gyakran meglepően meggyőzőek, sőt, egyesek úgy érzik: „ez tényleg gondolkodik”. Nem csoda, hogy a vállalatok is igyekeznek meglovagolni a mesterséges intelligencia-hullámot.

Az „AI” betűszó az elmúlt években úgy robbant be a köztudatba, mintha egy mindent megoldó csodatechnológia lenne. ChatGPT, Gemini, generatív AI, AGI, prompt, machine learning, LLM, amely az újságok címoldalától lassacskán már a főzés rovatig mindenhol olvasunk.

A Huawei válasza az amerikai szankciókra számunkra azt mutatja, hogy Kína szoftveres oldalról próbálja ellensúlyozni a hardveres korlátozásokat. A MindSpore és az UCM fejlesztései azt jelzik, hogy a kínai technológiai stratégia már nem csupán másolásra, hanem önálló, exportképes megoldások kialakítására is törekszik. Ezek a fejlesztések hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a globális AI-piac erőviszonyait. Ha a Huawei képes széles körű fejlesztői közösséget és ipari ökoszisztémát építeni maga köré, akkor nem kizárt, hogy domináns szerephez is juthat. De nézzük, meg miből következtettünk erre: