Egyértelműen árfelhajtó hatású, hogy a nyugat-magyarországi nagyvárosban számos autóipari és technológiai cég telepedett meg, élén az Audival. Bár a lakásépítés üteme ott is lassult az elmúlt másfél-két évben, ez vélhetően átmeneti, ugyanis a városba és környékére folyamatosan érkező új munkaerő fenntartja a keresletet és az új lakástámogatási feltételek miatt kicsit növekedhet a belső lakásmobilitás. Nagy kérdés, hogy további külső körzetekben is megjelennek-e lakóparkok és hogy a belvárosban folytatódik-e a nagyon régi épületek lakáscélú felújítása.

Nyugat-Európa-szerte komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során két apró ingatlanpiaci szegmens: a magánkollégiumok (student housing) és a közösségi társasházak (co-living) piaca, sőt már Magyarországon és más régiós országokban is találunk példát hasonló fejlesztésekre, bár egyelőre csak kis számban. Mindez azonban jellemzően nem az alacsony keresletre, hanem a bonyolult vagy kedvezőtlen szabályozási környezetre vezethető vissza. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői néhány közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – diákszállás- és társasház-fejlesztésre és -üzemeltetésre vonatkozó szabályozási kereteit vizsgálták meg.

Az Y és Z generáció tagjainak fogyasztói szokásai és elvárásai sok mindenben eltérnek az előttük járó generációktól. Hatékony elérésük, szokásaik változásának követése kihívás elé állítja az építőipari vállalatokat.

Elvihető-e kilószámra a gyümölcs? Hány flakon hajbalzsamot lehet még úgy elpakolni, hogy ne legyen ciki? Tényleg szükséges-e teljesen kifosztani a fürdőszobát és a gardróbszekrényt? Sokan az írott szabályokra is fittyet hánynak, mások pedig akár túl is fegyelmezik magukat, pláne a prémium- vagy luxusszegmensben. Egy bennfentes által jegyzett cikkünkkel szeretnénk kicsit helyre tenni a dolgokat: mit szabad és mit nem illik egy szállodában?