Mi a helyzet jelenleg?
Évek óta visszatérő kérdés, hogy a kockázati- és magántőkealapok a tagi kölcsön kihelyezéseken túl, végezhetnek-e rendszeres kölcsönnyújtási tevékenységet, és ha igen, milyen feltételekkel. A Kbftv. hatályos rendelkezései szerint a kockázati tőke- és magántőkealapok elvileg „bárkinek” nyújthatnak kölcsönt, korlátozást a jogszabály nem tartalmaz. Az MNB, egy 2024-ben kiadott állásfoglalásában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Kbftv. kölcsönnyújtásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni. A kockázati- és magántőkealapok elsődlegesen vállalkozásfejlesztési és részesedésszerzési céllal jönnek létre, nem pedig finanszírozási tevékenység végzésére. Ennek megfelelően, a felügyeleti álláspont szerint, ezek az alapok kölcsönt jellemzően olyan vállalkozásnak nyújthatnak, amelyben már részesedéssel rendelkeznek, vagy amelyben a kölcsönt belátható időn belül részesedéssé konvertálják.
Kölcsönnyújtó alap mint új befektetési alap forma
„A Kbftv. 2026 április 16-ától tiszta vizet önt a pohárba és intézményesíti a befektetési alapok kölcsönnyújtási tevékenységét” – ismerteti Martinas Roxana. Ennek következményeként új befektetésialap-formaként jelenik meg az ún. kölcsönnyújtó befektetési alap és ezzel együtt a kölcsönnyújtás mint az alapkezelők által végezhető további tevékenység. Kölcsönnyújtó alapnak innentől azok az alternatív befektetési alapok fognak minősülni, amelyeknek befektetési stratégiája elsősorban kölcsönök nyújtására terjed ki, vagy amelyek nettó eszközértékének legalább 50%-át kölcsönök teszik ki.
A jogalkotó egyértelművé teszi azt is, hogy a kölcsönnyújtás fogalmi körébe nemcsak az alap általi közvetlen kölcsönnyújtás tartozik bele, hanem a közvetett (például egy alap által tulajdonolt társaságon keresztüli) finanszírozás is. Ennek megfelelően az új szabályok lehetővé teszik, hogy az alap rugalmasan, akár közvetett módon is részt vehessen finanszírozási ügyletekben.
Mennyiben más, mint egy bank?
A kölcsönnyújtó befektetési alapok működési kerete sok szempontból eltér a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások modelljétől. Míg utóbbiak saját mérlegük terhére, szigorú prudenciális korlátok mellett hiteleznek és maguk viselik a kockázatot, addig az alapkezelők a befektetők tőkéjét kezelve helyeznek ki forrásokat, a kockázatokat pedig közvetlenül a befektetők viselik. Az alapokra és az alapkezelőkre vonatkozó tőkekövetelmények ráadásul jóval alacsonyabbak a hitelintézetekkel szembeni elvárásoknál. Fontos különbség az is, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások nem végezhetnek befektetéskezelési tevékenységet, és míg, hitelezőként nem szereznek tulajdonosi részesedést az adósban, addig az alapoknál a finanszírozás gyakran tulajdonszerzéssel is kiegészül. „Az új szabályozás ugyanakkor szigorúbb kockázatkezelési és tőkeáttételi előírásokat vezet be a kölcsönnyújtó alapokra, és kizárja a fogyasztók hitelezését, így ezek az alapok elsősorban a vállalati finanszírozási piacon jelenhetnek meg a bankok potenciális versenytársként” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky munkatársa.
A tulajdonosi kölcsön is szabályozottá válik
A Kbftv. módosítása egyértelművé teszi azt is, hogy a befektetési alapok tulajdonosi pozíciójukból fakadóan a továbbiakban hogyan nyújthatnak finanszírozást portfóliócégeik számára. A kölcsönnyújtó alapokhoz képest enyhébb adminisztratív és tőkeáttételi szabályok alkalmazása mellett bevezetésre kerül a tulajdonosi kölcsön fogalma, amely alá minden olyan kölcsön beletartozik, amelyet az alap olyan vállalkozás részére nyújt, amelyben közvetlenül vagy közvetve legalább 5%-os részesedéssel rendelkezik. A tulajdonosi kölcsön szorosan kapcsolódik a tulajdonosi viszonyhoz: így például a tulajdonosi kölcsön nem ruházható át a részesedéstől függetlenül.
Kinek jó a kölcsönnyújtó alapok megjelenése?
„A kölcsönnyújtó befektetési alapok megjelenése nemcsak az alapkezelők számára nyit új üzleti és portfólióépítési lehetőségeket, hanem a vállalkozások finanszírozási palettáját is bővíti” – véli a Jalsovszky szakértője. A kölcsönnyújtó befektetési alap ugyanis olyan helyzetekben kínál megoldást, ahol nagyobb rugalmasságra, gyorsabb döntéshozatalra, vagy magasabb kockázatvállalásra van szükség. A kölcsönnyújtó alapok által biztosított finanszírozás azoknak a vállalkozásoknak lehet igazán vonzó, amelyek fejlődésük korai vagy dinamikus növekedési szakaszában még nem felelnek meg a banki finanszírozás feltételeinek, ugyanakkor már túlmutatnak a kizárólag tulajdonosi forrásokra épülő működésen.
A befektetési alapok ráadásul testreszabottabb struktúrákat tudnak majd kínálni (például konvertálható kölcsönt vagy mezzanine finanszírozást), és olyan projekteket is finanszírozhatnak, amelyeket egy bank prudenciális okokból nem vállalna. Ugyanakkor fontos látni az érem másik oldalát is: ez a finanszírozási mód várhatóan magasabb árazással fog járni, mivel az alapok nagyobb üzleti és strukturális kockázatot vállalnak. Ezt a kockázatot pedig várhatóan magasabb hozamelvárással és szigorúbb kötelezettségvállalások előírásával kompenzálják majd.
| Jalsovszky Ügyvédi Iroda
