A NAV három fő ellenőrzési típust alkalmaz: a klasszikus utólagos revíziót, a jogkövetési vizsgálatot és az új, adategyeztetésen alapuló konzultatív eljárást. Az adóhatóság kockázatelemzési eszközei részben kemény logikai összefüggésekre, részben mesterséges intelligencia alapú mélytanulási algoritmusokra épülnek. Szigorúbb ellenőrzésre vagy utólagos revízióra csak akkor kerül sor, ha szándékos adócsalás gyanúja merül fel. A NAV a jövőben az adatvezérelt megoldásokra helyezi a hangsúlyt, de továbbra is nélkülözhetetlennek tartja az emberi szakértelmet, különösen a nemzetközi kapcsolt vállalkozások ellenőrzése terén.

A vámellenőrzések 2025-ben is a vámérték valódiságának megállapítására, az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülés felszámolására irányulnak. Továbbra is előtérben van az EU-ból és a harmadik országból behozott, és itt forgalomba helyezett új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése. A NAV kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új csalási mechanizmusok kiszűrésére.

Összességében a NAV célja egy kiegyensúlyozott, partneri viszony kialakítása az adózókkal, miközben határozott fellépést ígér azokkal szemben, akik szándékosan és szervezetten követnek el adócsalást. A bevezetett változtatások nemcsak a hatóság munkáját könnyítik meg, hanem jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez is.