Az Európai Bizottság által a napokban publikált tanulmány szerint az uniós tagállamok rangsorát a lítium-ion akkumulátorok gyártókapacitásában Lengyelország (85-95 gigawattóra), Németország (55-60 GWh) és Magyarország vezeti (40-42 GWh).
Az elemzés a jelenleg 150-260 gigawattórányi összes teljesítmény megduplázását jelzi előre 2025-ben, és további 500-1000 GWh kapacitás kiépítését a rákövetkező években, olvasható az Energiaügyi Minisztérium Facebook-bejegyzésében.
A várható gyarapodás egyik éllovasaként említi hazánkat, kiemelve a CATL debreceni üzemének létesítését. Magyarországot a dokumentum a hőszivattyú-gyártásban is nemzetközileg versenyképes exportőrként nevesíti. A magyar kivitel e területen másfélszeresére nőtt 2015 és 2022 között. Az elért eredmények alapján hazánk regionális gyártóközponttá válhat akár más tiszta technológiák területén is.
A gyarapodást a belső piac is hajthatja: a tanulmány emlékeztet, hogy a kormány legalább 100 ezer hőszivattyú telepítését tervezi 2030-ig. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére.
Magyarország élen járó szerepre tör a zöldenergia termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművekben. Legutóbb a tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció rögzítette célként a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztését.
Forrás: economx.hu
