Elmondta, gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Felidézte, a Neumann János Program egyik fókuszterülete a digitalizáció, amelynek nem csak a kutatásban, és az innovációban van kiemelt szerepe, de új digitális megoldások nélkül a modern oktatás sem képzelhető el. Hankó Balázs szólt a felsőoktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben elért eredményekről. Egyebek közt elmondta, a felsőoktatásban versenyképességi fordulat van, 7 helyett 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, egy pedig a legjobb 1 százalékában. Értékelése szerint a magyar szakképzés Európa legjobbjai között van, az innen kikerülő szakemberek nemzetközi versenyeken kiváló eredményeket érnek el. Az innovációról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország innovációs teljesítménye a Global Innovation Index (GII) szerint 33. helyen áll. Hankó Balázs kiemelte, Magyarországon az idén 278 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás áll rendelkezésre hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Megújították az OTKA programokat, amelynek keretösszege a korábbi 13,5 milliárd forintról 19 milliárd forintra nőtt.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország jól áll a digitális infrastruktúra területén, viszont a technológiai megoldások alkalmazásában, ezek vállalati szinten történő meghonosításában még előre kell lépnie. A kormány egyik kiemelt célja ennek az inkluzivitásnak az elmozdítása – fűzte hozzá, és utalt arra, hogy a júliusban kezdődő soros magyar uniós elnökség fókuszában a versenyképességi kérdések, ezen belül a mesterséges intelligencia és az elektromos autózás áll. Hangsúlyozta: az nem javítja a versenyképességet, ha kizárunk szereplőket. A versenyképesség szempontjából nagyon sok múlik azon, hogyan sikerül a mesterséges intelligenciával összefüggő szabályokat a gyakorlatba ültetni és mennyire lesz a szabályozás ügyfélbarát. Utalt arra, hogy májusban az Európa Tanács elfogadta a mesterség intelligenciára vonatkozó jogszabályt (EU AI Act). Nagy Bálint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedési államtitkára elmondta, a közlekedéspolitikában a fenntarthatóság és az innováció kiemelt helyen áll. Magyarország EU-elnöksége alatt a közlekedés is kiemelt terület lesz. Egyre nagyobb teret nyer a közlekedésben a zöldítés, a járműgyártásban terjednek az alternatív hajtású technológiák, csökken a közlekedés környezetterhelése, fontos szerepet kap az automatizálás. Felidézte, hogy az EU e-mobilitási stratégiája az intelligens közlekedést állítja középpontba, ami főleg a vasúti forgalomirányításban és a légiközlekedésben látszik.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke előadásában kiemelte: a digitalizáció térnyerése a pénzügyek területén az egyik leggyorsabb, a növekedés üteme exponenciális. Ebben a versenyben az Egyesült Államok és Kína az élre tört, míg Európa lemaradóban van. Megjegyezte: előrejelzések szerint 2030-ra az összes banki bevétel 13 százaléka, a pénzintézetek piaci értékeltségének 25 százaléka kötődhet fintech cégekhez. A digitális érettség területén Magyarország jelentős előrelépést ért el 2020 és 2022 között, és a bankrendszer digitális fejlődése is folyamatos, de több területen van még tér növekedésre – tette hozzá. A digitális pénzforgalom – elektronikus tranzakciók, online vásárlások, elektronikus számlafizetések – aránya 2-3-szorosára nőtt az elmúlt években. Az MNB alelnöke hangsúlyozta: az adatrendszerek integrált kezelése, a mesterséges intelligenciával kombinálva 2030-ig mintegy ezermilliárd forintos többlet GDP-t eredményezhet, amely az éves kibocsátás mintegy 1,5 százaléka.
A jegybank a digitalizáció elősegítésében is vezető szerepre törekszik – tette hozzá.
Az azonnali fizetések 2020 márciusi indulása óta végrehajtott több mint 600 millió tranzakció 96 százaléka 2 másodpercen belül teljesült. Megjegyezte: ősszel indul a jegybank QR-kódos fizetési megoldása, amely az azonnali fizetésekhez hasonlóan másodperceken belül tranzakciókat eredményez. Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója ismertette, hogy az ügynökség 2014-2023 között 2123 projekt révén 49 milliárd euró befektetés Magyarországra érkezésében működött közre, példaként említette, hogy tavaly rekord értékű, 13 milliárd euró beruházás érkezett az országba. A HIPA vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés Magyarországra hozására jelentős figyelmet fordítanak, és kitért arra, hogy az ország déli területén megvalósuló beruházásokat kiemelten támogatják.
A Huawei a konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit. A Huawei Technologies több mint 170 országban van jelen, termékeit és szolgáltatásait a világ népességének közel egyharmada használja. A Huawei 2023-ban több mint 100 milliárd dolláros árbevételt ért el globálisan, ennek 20 százalékát kutatás-fejlesztésre költi, tavalyi nettó nyeresége 12 milliárd dollárt tett ki. A Huawei Magyarországon a távközlési, vállalati, végfelhasználói és digitális energia üzletágával van jelen. Magyarországon működik a vállalatcsoport Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisa, a Huawei Európai Ellátó Központ. Magyar tevékenységén keresztül több mint 2000 embernek biztosít munkát.
I Forrás: alternativenergia.hu/
