A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magyarországon tavaly elsőként indított fizikus-mérnök képzést 75 diákkal. Az első évfolyam diákjai közül hat hallgató megnyerte a Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjat, amivel azokat a hallgatókat támogatják, akik a felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak. A szak a dinamikusan fejlődő tudományterületekre fókuszál, mint a nano-, kvantum- és nukleáris technológia, fenntartható energetika, anyag- és adattudomány, mesterséges intelligencia, illetve az optika és fotonika. Az idén 10 éves Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör tagjai Krausz Ferenc egykori laboratóriumában kísérletezhetnek. A Nobel-díj kutatási témájához szorosan kapcsolódva femtoszekundumos lézert próbálhatnak ki a diákok, ezen kívül két új foglalkozás keretében megismerkedhetnek az MRI működésével és a Michelson-féle interferométerrel.
Az egyetem diákjai viszont nem csak a tananyagban találkozhatnak Nobel-díjasokkal. Korábban Karikó Katalin, és a grafén kutatásában elért eredményeiért elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora is tartott már előadást a BME-n. Az oktatók közül Hetényi Balázs az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal írt közös tanulmányt, illetve Zaránd Gergely egyetemi tanár a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel jelentetett meg közös tudományos cikket. Olyan fiatal kolléga is van, aki a doktori munkája után egy Nobel-díjas angliai laboratóriumában dolgozott. A fizikus-mérnök képzés fókuszterületei is számos olyan témát ölelnek fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Nobel-díjjal jutalmazott kutatás-fejlesztéshez: a hallgatók egy Európai Uniós ERC kiválósági pályázathoz kapcsolódva foglalkozhatnak a grafén kutatását kiterjesztő kétdimenziós elektronikai fejlesztésekkel, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretében pedig a tavalyi, kvantuminformatikai fejlesztésekért kiosztott Nobel-díj témájában lehet kutatásokat végezni.
„A 21. században megjelenő kihívásokra olyan innovatív technológiák jelentik a megoldást, mint a nanotechnológia, kvantumtechnológia, a nukleáris technológia, a már számos területen ismert és alkalmazott mesterséges intelligencia, illetve az anyagtudomány. Képzésünk éppen ezekhez a tudományterületekhez ad elengedhetetlen, piacképes technológiai és természettudományos szaktudást” - emelte ki Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének vezetője.
A BME angol nyelvű fizikus-mérnök képzésén Nobel-díjas területeken élenjáró, nemzetközi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel is összekapcsolják a diákokat. Több specializáció közül lehet választani úgy, mint a nukleáris technológiák és fenntartható energetika, a természettudományos adatelemzés, illetve a nanotechnológia és kvantumalkalmazások. Utóbbi tudományterületet az elsőéves hallgatók közel fele jelöli meg specializációként. A nanotechnológiának köszönhető többek között, hogy ma már GPS segíti a navigációt, és szuperszámítógépek biztosítják a megbízható kommunikációt. Az elmúlt években ezeken a területeken több fizikai Nobel-díjat is kiosztottak.
A fizikus-mérnökök képzésében a „Nobel-díjas fizika a laboratóriumi gyakorlatban” kurzus keretében hologramkészítéssel, szupravezetőkkel és nanovezetékekkel is foglalkoznak a diákok, illetve a BME tanreaktorával és a Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterével is megismerkedhetnek. A Nobel-díjas felfedezések és a legmodernebb ipari fejlesztések a későbbiek során is fontos szerepet töltenek be, hiszen a Bosch modern szenzoraira vagy a Semilab félvezetőipari karakterizáló berendezéseire is épülnek laborgyakorlatok.
További információ:
