A tervezhetőség a vállalkozások legütősebb fegyvere a jelenlegi, több mint 25%-os inflációval küzdő Magyarországon.
“Ahogy a Billingo korábbi kérdőíve rámutatott, a cégek jó része próbál spórolni az eszközein, más beszállítók után néznek, kevesebbet költenek marketingre, és persze áremelést is sokan kalkuláltak 2023-ra. A digitalizálásban is sokan látnak lehetőséget, az pedig a szakemberek egyöntetű véleménye, hogy ez az irány lesz a kifizetődő” - magyarázza Besztró szabolcs, a Billingo Operatív és Stratégiai igazgatója.
A számlák kifizetési idején kevesen faragnának, mert kevéssé él a köztudatban, hogy a vállalkozás fluiditása, közvetetten tehát az anyagi helyzet optimalizálása sok ponton javítható. A Magyar Faktoring Szövetség* adatai szerint 2021-ben összesen 3 milliárd 935 millió forint faktorált forgalmat könyveltek el a vállalkozások.
Főként az ipari (51%), a kereskedelmi (26%) és a szolgáltatási (12%) szektor használta ki a faktoringot. 2020-hoz képest ez 22% növekedést jelent az akkori 3 milliárd 226 millió forintos forgalomhoz képest.
A 2022-es adatok teljes egészében még nem elérhetők, de az már látszik, hogy a harmadik negyedévben többen látták a lehetőséget a faktorálásban, az adatok 4749 ügyfélszámot mutatnak. “Az ismert és közkedvelt követeléskezelés mint olyan, a lejárt számlák esetén régebb óta ismert, használt, de a folyamat nagy testvére, a faktorálás egy hatékonyabb módszer, inkább megelőzés, mint a probléma utólagos kezelése. A még ki nem fizetett számlák esetén vehető igénybe, tehát azonnal használható pénzösszeget mozgat meg” - tette hozzá Besztró. Azért is fontos ez, mert a Péntech faktoring cég 2022-es kutatása szerint a megkérdezett vállalkozások 50%-a azt tapasztalja, hogy szinte lehetetlen a hosszú lejáratú számlák kifizettetése.
De mi az a faktoring?
A faktorálás során a még ki nem fizetett, alapvetően hosszú lejáratú számlákat fizettetheti ki a vállalkozó. Ehhez az ügyfele és közé ékelődik egy faktoráló cég, akinek a vállalkozó - leegyszerűsítve - eladja a faktorálandó számláit. Ennek ellenértékét a cégtől kapja meg többnyire két részletben, az ügyfele pedig a faktoring cégnek fizet. A vállalkozó így gyorsabban jut a folyamataiba visszaforgatható pénzhez, az ügyfélre sem nehezedik nyomás, aki ráadásul profi kommunikációval találkozik.
A faktoring cég jellemzően 2-3%-ért dolgozik, ami nem nagy áldozat a vállalkozó részéről tekintve, hogy több pénzt tud generálni a számla ellenértékének azonnali használhatóságával.
“A faktoringot vállalatfinanszírozási rendszernek tartják, amely segíti a beszerzések szponzorálását, hiszen a hosszú lejáratú számlák nehézkes kifizettetése szabotálja az optimális likviditás fenntartását, főleg nagy összegű beszerzések esetén” - mondja Besztró, aki korábban a WizzAir beszerzési igazgatója volt. A faktorálásnak is van alapesetben átfutási ideje (akár 30 nap), ezért a legjobb megoldás a digitális faktoring lehet.
Mitől jobb a digitális?
A digitális faktoring, ahogy a neve is utal rá, az elejétől a végéig digitalizált formában zajlik, még akár az aláírás is a szerződésre tehető digitálisan. Míg a hagyományos faktoring táncrendje szerint több számlát össze kell várni, addig a digitális megoldásnál sokszor kis darabszámú számlára is érvényesíthető a folyamat. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak gigacégek, hanem feltörekvő vállalkozások is faktorálhassanak különböző ügyfelektől érkező számlákat.
Az adminisztráció sokkal áramlóbb, a gyorsaság máshol is visszaköszön. A papírmunka gyakorlatilag megszűnik, az online tér adminisztratív folyamatai időben pedig akár 1 napra is csökkenhetnek.
A már említett Billingo digitális faktoringjával például már 24 órán belül kézhez kapható a számlák bruttó számlaértékének 80-90%-a, amellyel kis cégek és nagyvállalatok is könnyebben boldogulnak még válság idején is. Külön faktorálásra készített algoritmus áll a háttérben, amely lehetővé teszi ezt a gyorsaságot - ami 2023-ban azért is kiemelkedően fontos, mert minél hamarabb lép a piacon a vállalkozó, annál nagyobb versenyelőnyre tehet szert.
*http://www.faktoringszovetseg.hu/html/statisztika.html
I Forrás: Üzleti Hírszerzés