Jenei András energiapolitikai szakértő szerint érdekes kérdés, hogy vajon már tavaly nyáron is a mostani háború előszelét érezhettük, amikor megugrottak az energiaárak. Szerinte ahhoz, hogy erre választ kapjunk, egészen 2013-ig kell visszatekinteni, ugyanis Oroszország és azon belül a Gazprom akkor kezdte el azt az új politikáját, hogy „mindegy, milyen áron”, tehát akár nagy árelőnnyel is minél inkább elárassza az európai piacot földgázzal. Semmilyen más érdek nem vezérelte ebben, minthogy 40 százalék fölé növelje az akkori 29-30 százalékos piaci részesedését, ami 2019-20-ra megvalósult.

A koronavírus-járvány felborította a tradicionális kereskedelmi folyamatokat, de 2021-re a Gazprom elérkezettnek látta az időt, hogy „finoman” beleavatkozzon az európai árakba, miután 2018-19-ben rekord alacsonyak voltak az árak, amit még a pandémia is lenyomott, ami hosszú távon egy termelő-szállítónak nem egy túl jó piac – jegyezte meg a KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke, aki szerint ez azt jelenti, hogy itt volt egy erős fizikai korlát is az orosz oldalról, amit azzal tudtak magyarázni, hogy csak a szerződéses igényeket teljesítik, az pedig, hogy a spot (fizikai/készpénzes) piacra mennyi felesleges, leköthető gázt raknak ki, az meg az ő dolguk.

Emiatt gázhiány alakult ki, tehát már akkor beavatkozott Oroszország.

Jenei András szerint azt nehéz megmondani, hogy ebben volt-e orosz politikai szándék a Kreml részéről.

"Ha Oroszország háborúra készült, márpedig azért nagyon úgy tűnik, ahhoz maximalizálni kellett a bevételeket" – vélekedett. Ennek megfelelően 2021-ben a Gazpromnak rekordbevételei voltak, miközben nem adott el rekordmennyiségű gázt. Így egyértelmű, hogy az orosz költségvetés többlete is rekordméretű volt, mert az általuk alultervezett, kicsit magasabb olajár is plusz bevételt hozott – tette hozzá.

„Összességében nézve valószínűleg volt benne egy pici manipuláció, de nem hiszem, hogy azért, hogy felborítsák a teljes európai gázpiacot. Inkább annyira kifeszített már az európai áram- és gázpiac, hogy akár egy relatíve kisebb külső beavatkozásra, külső kényszerre ilyen elképesztő árvolatilitással reagál, ami nem jó” – fogalmazott a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja.

A teljes cikk: Jenei András: a háború vége sem oldaná meg Európa energiapiaci válságát