A nemzetközi jogban ismert, úgynevezett kényszerengedélyezést az oroszok. Ez nemzetbiztonsági érdek, veszélyhelyzet esetén az állampolgárok életének és egészségének védelme érdekében teremthetne alapot a szabadalmaknak, állami felhatalmazás alapján, a jogosult hozzájárulása nélkül történő használatára. Tipikusan ilyen helyzet volt a koronavírus-járvány időszaka, és például egyes védőoltások vagy gyógyszerek használata. Az orosz-ukrán háború azonban nem szolgáltat erre jogi alapot. Novák Zoltánt, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda partnerét Nagy Károly kérdezte arról, hogy orosz részről ez már az államosítás előszele-e.
A 2022. március 6. napján kihirdetett kormányrendelet alapján azon külföldi államokból származó szabadalmak esetében, melyek orosz jogi és természetes személyekkel szemben barátságtalan cselekményeket követnek el (magyarán szankciókat vezetnek be), a szabadalom jogszabály alapján történő oroszországi használatáért a szabadalom jogosultjának fizetendő díj a szabadalmat használó személy jövedelmének 0 százaléka. Ez lényegében jogszabályi alapot teremt a szabadalom ingyenesen, a jogosult hozzájárulása nélkül történő használatára, ami kifejezetten jól jön az orosz piacról éppen kivonuló nyugati cégek gazdasági tevékenységének állami eszközökkel történő folytatásához.
A barátságtalan cselekményeket elkövető országok listája a háború kitörése és az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók megjelenése óta egyre csak bővül, így nem meglepő, hogy szerepel rajta többek között az USA, az Egyesült Királyság, az Európai Unió minden tagállama, de még az egyébként semlegességéről híres Svájc is.
Az említett kormányrendelet az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében foglalt „kényszerengedélyezés" mechanizmusán alapul, amely az idők során már többször bővítésre került, újabb és újabb jogalapokat (így például a nemzetbiztonsági érdek, veszélyhelyzet esetén az állampolgárok életének és egészségének védelme) teremtve ezzel a szabadalmaknak állami felhatalmazás alapján, a jogosult hozzájárulása nélkül történő használatára.
Bár a Kereskedelmi Világszervezet („WTO”, amelynek egyébként Oroszország is tagja) keretében létrejött szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS Egyezmény) lehetővé teszi, hogy a szabadalmakat a jogosult hozzájárulása nélkül hasznosítsák, az Egyezmény 30. cikke kifejezetten előírja, hogy az ne legyen észszerűtlenül ellentétes a szabadalom szokásos hasznosításával, illetve ne sértse aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit. A TRIPS 31. cikke meghatározza a szabadalmak kényszerengedélyezésének követelményeit, ideértve többek között a szabadalmi jog jogosultját megillető megfelelő díjazás megfizetésének kötelezettségét, melynek figyelembe kell vennie a szabadalom gazdasági értékét.
A kényszerengedélyezésre vonatkozó legújabb orosz jogszabály biztosan nincs összhangban a TRIPS fent említett rendelkezéseivel, mivel a szabadalmi jogosultakat teljes egészében megfosztja a szabadalmak ily módon történő hasznosítása ellenében őket megillető díjazástól, ezzel tulajdonképpen kiüresítve a szabadalmi oltalom jogintézményét. Mivel Oroszország a vele szemben alkalmazott gazdasági és politikai szankciókra válaszul – lényegében egy kereskedelmi háború részeként – vezette be a szabályozást, azok nemzetközi jogi szempontból megtorló intézkedésnek tekinthetők, melyek jogszerűsége erősen kétséges.
Bár a jogszabály csak szabadalmakra és hasonló iparjogvédelmi jogokra vonatkozik, az orosz bíróságok, úgy tűnik, más szellemi tulajdonjogok (például védjegyek vagy szerzői jogok) esetén is ennek szellemében járnak el. Erre példa az Entertainment One UK Limited kontra Kozsevnyikov ügyben született nem régi bírói döntés, amelyben az orosz bíróság elutasította az Egyesült Királyságban bejegyzett felperes "Peppa Malac" című animációs sorozatából származó képeinek jogellenes felhasználása miatt benyújtott keresetét. Az ügyben eljáró bíró ítéletét arra alapozta, hogy a felperes az Egyesült Királyságban bejegyzett jogi személy, amely barátságtalan cselekményeket vezetett be Oroszországgal szemben, ezért a képek engedély nélküli felhasználása jogszerű, és a felperest nem illeti meg kártérítés. „Ez a gyakorlatban a nyugati tulajdonban lévő szellemi tulajdonjogok védelmének teljes felfüggesztését sugallja” – vélekedik Novák Zoltán, a Taylor Wessing budapesti szellemi tulajdon csapatának vezetője.
Figyelemmel arra, hogy a Coca Cola, a Disney, illetve az Apple mellett a McDonald’s is bejelentette az orosz piacról történő kivonulását, a sajtóban már elterjedtek a hírek egy esetleges „orosz McDonald’s” létrehozásáról, amelyet a „Ványa Bácsi” elnevezésű franchise működtetne. A közösségi média platformokon meg is jelentek a McDonalds’s jól ismert logójához kísértetiesen hasonló ábrák, amelyeket a híresztelések szint a franchise védjegyként kíván lajstromoztatni. Bár a Ványa Bácsi cáfolta a sajtó állításait, nem kizárt, hogy a jövőben mégis ők veszik át a gyorséttermi láncot, akár az említett márkajelzéssel, amely esetben a McDonald’s elméletileg bírósághoz fordulhatna, más kérdés, hogy valószínűleg ebben az ügyben is fenti ítélethez hasonló döntés születne - véli a szakértő.
I Forrás: trendfm.hu
