Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.
A klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6 109 183 tonna volt. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.
Az épületek energiafelhasználásának csökkentésére már több törekvés is elindult. Információink szerint hamarosan elkészülhet a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia, amely az építőipar, az épületek korszerű építéseinek alapelveit fogja tartalmazni. Ezen túl biztató, hogy a felújítási támogatások a már meglévő épületek korszerűsítésének irányába hatnak, valamint az olyan bejelentések is támogathatják a főváros céljait, mint a tegnapi Főtáv és az izlandi Arctic Green Energy cégcsoport között létrejött megállapodás budapesti geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről. A beruházás évi 21 000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezhet a fővárosban.
A budapesti klímastratégia részei:
- az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítása, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelése;
- a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítása és a környezetbarát közlekedési módok támogatása, fejlesztése;
- a zöldfelületek növelése és minőségének javítása;
- az adaptív csapadékvíz-gazdálkodás és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülés;
- valamint szemléletformálás és klímatudatosság
Számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős. Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés - például lakóépületek energetikai korszerűsítése - csak különböző szereplők - lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány - együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával.
A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát. Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata.
A teljes cikk: Drasztikusan megvágja a főváros a széndioxid-kibocsátást: alig 10 év alatt jön a 40 százalékos csökkentés
