Óriási bírság a jutalom

Nemrég harmincmillió forintra bírságolt egy budapesti szépségközpontot a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH). Az üzletben 32 kamera figyelte a vendégeket, sőt, le is hallgatták őket, ezzel súlyosan megsértve az adatgyűjtési szabályokat. A NAIH több bejelentést is kapott a szabálysértésről, ezeknek nyomán kezdtek vizsgálódni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a cég a GDPR és az Infotörvény több rendelkezését is megsértette szabálytalan adatgyűjtésével – és kezelésével. A vállalkozás a kamerák használatához elengedhetetlen jogalapot sem adta meg, a vendégek és munkavállalók adatait pedig beleegyezés nélkül gyűjtötte.

Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász szerint az adatvédelmi hatóságok korábban csak a súlyosan indokolt esetekben jártak el, most azonban az látszik, lejárt a türelmi idő, egyre gyakoribbak lesznek az ellenőrzések.

„Rengeteg az olyan üzlet, ahol még mindig a rég elavult, 2018-as gyakorlatot alkalmazzák. Ha olyan helyen járunk, ahol egy táblán az olvasható, hogy a belépésünkkel hozzájárultunk, hogy kamerafelvétel készüljön rólunk, viszont nem találunk adatkezelési tájékoztatót, vagy alaprajzot, akkor már biztosan tudhatjuk: az a cég híján van a megfelelő adatkezelési protokollnak és a jogi megfeleltetésnek is” – árulta el a szakértő.

Az otthoni kamerarendszer kivétel!

Ha magánszemélyként üzemeltetünk kamerát a házunkon vagyonvédelmi célokból, akkor a GDPR-szabályozás nem vonatkozik ránk. Arra viszont ebben az esetben is fontos figyelni, hogy a kamera látószögébe ne essen se a szomszéd telek, se közterület, ez ugyanis jogi problémákat vonhat maga után.

Mi a teendő, ha illegális megfigyelést észlelünk?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás nincs tisztában a szabályokkal, ők komoly büntetés előtt állhatnak.

„Ha rejtett kamerás megfigyelést észlelünk, vagy egyértelművé válik, hogy vásárlóként nem kaptuk meg a megfelelő tájékoztatást, először a céghez kell fordulnunk. Megkérhetjük őket, hogy mutassák meg a kihelyezett kamerák pontos helyét, vagy írhatunk panaszlevelet. Fontos, hogy írásos nyom is maradjon a kommunikációról. Ha ez süket fülekre talál, 30 napos határidő után lehet a megfelelő jogi lépéseket megtenni” – árulta el Dr. Tóth Judit Lenke.

„Már az ajtóban ki kell helyezni legalább az adatkezelési tájékoztató kivonatát, a kamerajelet, de az üzlet területén ki kell rakni egy alaprajzot is, ami az üzemelő kamerák pontos helyét jelöli. Ami szintén nagyon fontos, ám sokszor elmarad, hogy a munkavállalók előtt is ismertetni kell a megfigyelés menetét, erre a munkaszerződésben is ki kell térni" – tette hozzá.

A cégeknek a legtöbb esetben sem a megfelelő képzettség, sem elegendő idő nem áll a rendelkezésükre, hogy szabályos és átlátható rendszert állítsanak fel és ezzel elkerüljék a milliós bírságot. Nekik óriási mentőöv lehet egy specialista (GDPR-szakértő vagy adatvédelmi jogász) felkeresése, aki egy-két nap alatt hatékony megoldást nyújt a problémára.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés