A digitális szolgáltatások nyújtására a tagállamokban eltérő szabályozások vannak érvényben. Ez jelentősen megnehezíti a határon átnyúló szolgáltatások terjedését, valamint visszafogja a termékinnovációt.
Jelenleg több mint 10.000 online platform működik az Unió tagállamaiban, melyek 90 %-a kis és középvállalkozás. Számukra a tagállamonkénti eltérő szabályozásnak való megfelelés olyannyira erőforrás igényes, hogy az akadályozza, néhol el is lehetetleníti terjeszkedésüket.
Ezért, az online térben értékesítő cégek mintegy 40 %-a (Eurostat, 2019) digitális piactereken keresztül értékesíti termékét.
Az online platformokhoz csatlakozás forgalomnövekedést, fogyasztószám növekedést hoz, egyben kockázatot is hordoz; a kisebb cégek értékesítési és bevételszerzési lehetőségei nagyban függnek a platform piaci viselkedésétől. Az értékesítést közvetlenül befolyásolja például, hogy a platform milyen algoritmussal értékeli az egyes cégeket és termékeiket, azaz hányadik lesz az adott termék az ajánlati listán.
Az egységes szabályozás hiánya a fogyasztói oldalon az illegális tartalmak, a termékeket, szolgáltatásokat érintő félrevezető tartalmak elleni védekezést és a hatékony szankcionálást is nehezíti.
Az Európai Bizottság 2020. december 15-én két rendelet tervezetet – Digital Services Act (DSA) és Digital Markets Act (DMA) – nyújtott be egyidejűleg az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz többek között a fenti problémák orvoslása céljával.
A Digital Services Act a digitális szolgáltatások egységes Uniós kereteit biztosítja, így minden, digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozásra vonatkozik majd. Ugyanakkor, a DMA az ú.n. gatekeeper cégekre határoz meg kötelezettségeket.
Digital Services Act dióhéjban
A digitális tér biztonságának megteremtése folyamatos egyensúlyozást jelent a mindennapokban. A mérleg egyik serpenyőjében a fogyasztók megvédése a megtévesztő, kártékony, vagy illegális tartalmaktól, a másikban a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése van.
A Digital Services Act célja, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a digitális térben a tájékozódást, vásárlást, kommunikációt – függetlenül attól, hogy mely digitális csatornáról van szó – biztonságossá, megbízhatóvá teszik a fogyasztók számára.
A rendelet hatálya alá tartoznak például a hálózati infrastruktúra szolgáltatók, így például az internet hozzáférési szolgáltatók, domain regisztrátorok, a hosting szolgáltatók, felhőszolgáltatók, és az online platformok (piacterek, alkalmazás áruházak, együttműködő vállalkozások platformjai és a közösségi média platformok).
A vállalkozásokra kirótt kötelezettségeket arányosan, az adott vállalkozás/platform tevékenysége és mérete figyelembevételével határozta meg a Bizottság. A rendelet kidolgozása során hatáselemzést végeztek, amelyben felmérték az egyes kockázatok piaci, fogyasztói hatását is. Ezek alapján különleges szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, melyek a 450 milliós európai fogyasztói piac több mint 10 %-át érik el, azaz fogyasztói bázisuk eléri illetve meghaladja a 45 milliót.
Ízelítő a tervezett kötelezettségekből
Egyértelmű due-diligence szabályok
A digitális térben működő vállalkozások egyszerű, hatékony módszerrel jelölhetik majd az illegális vagy a pl. szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat sértő tartalmakat és termékeket, azon szolgáltatásokat, ahol meglátásuk szerint felmerül a tisztességtelen verseny lehetősége.
Az online platformok kötelesek lesznek az illegális tartalmat eltávolítani az oldalukról, meg kell magyarázniuk az olvasók felé, hogy miért tették ezt, valamint lehetőséget kell adni panaszbejelentés megtételére.
A KYC szabályok kibővülnek; az óriás online piacterek számára kötelező lesz az eladó kilétét azonosítani mielőtt a platformra felengedik.
Transzparencia, átláthatóság
A kereskedők értékesítési esélyeit is befolyásolja, hogy milyen algoritmus mellett alakul ki a megjelenített ranking érték. Jelenleg az értékelési módszertan a platformhoz csatlakozó partnerek számára fekete doboz. A DSA kötelezővé teszi – jellemzően a 45 millió fogyasztó feletti – platformok számára az ajánlómotorok működésének bemutatását, azaz annak leírását, hogyan választják ki a megjelenő tartalmat. Magát az algoritmust nem kell publikálniuk.
A platformokhoz csatlakozó cégek számára is gazdasági kockázatot rejt a platform üzemeltető túlzott kockázatvállalása. Ezért az óriás platformok esetében a tervezet – a túlzott kockázatvállalás miatti széleskörű károkozás lehetőségének megelőzése érdekében kötelezettségeket ír elő. Ilyen előírás pl. a vállalkozás kockázatmenedzsment rendszerének auditálása, dedikált compliance munkatárs alkalmazása és a kötelező adatmegosztás a hatóságokkal.
Jobb jogérvényesítés
Minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. A rendelet elfogadása után az EU teljes területén a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz, azaz egységes szabályok lesznek érvényesek, amely jelentősen hatékonyabb jogérvényesítést tesz lehetővé.
Digital Markets Act – a “gatekeeper”-k szabályozása dióhéjban
A világ 10 legnagyobb cége közül 7 digitális térben működik. Ezeknek a cégeknek a piaci magatartása a digitális térben a verseny feltételeit alapvetően meghatározza. Például a platformhoz csatlakozás árazásán keresztül, vagy a hatalmas fogyasztói bázisról rendelkezésre álló valós idejű adatok felhasználásával jelentős piaci előnyre tehetnek szert és akár visszaélhetnek erőfölényükkel.
Ezen platformok esetében az üzleti vállalkozások és a fogyasztók is valójában kiszolgáltatottak.
Az Európai Bizottság célja, hogy az európai kisebb vállalkozások ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe az óriás platformokkal való üzleti kapcsolatban, a tisztességes verseny biztosítható legyen.
Kik a gatekeeperek?
A platformok piaci magatartásának előzetes vizsgálatát, elemzését követően a Bizottság javaslata, hogy a kötelezettségek azon platformokra vonatkozzanak, amelyeket az üzleti vállalkozások és a magánszemélyek legszélesebb köre használ (core platform). Ezek például:
- az online közvetítő jellegű tevékenységet folytató piacterek, alkalmazás áruházak,
- online keresőmotorok,
- közösségi hálózatok,
- videómegosztó platform szolgáltatások,
- létszámtól függetlenül a személyek közötti elektronikus kommunikációt biztosító platformok,
- operációs rendszerek,
- felhő szolgáltatások,
- reklám szolgáltatások (hálózatok, a fenti platform szolgáltatásokhoz kapcsolódó reklám közvetítés).
Ezen területeken tevékenykedő platformok közül jellemzően azokra lesznek érvényesek a rendelet előírásai, amelyek jelentős gazdasági erővel, a belső piacon erős befolyással, több EU országban élő aktivitással rendelkeznek. Azaz, azokra a helyzetekre vonatkozik a készülő szabályozás, ahol egy vagy kevés számú online platform – potenciális versenytársaitól és a fogyasztóktól függetlenül, autonóm módon – képes meghatározni az adott piacon a kereskedelmi feltételeket.
További kitétel, hogy a vállalkozás erős közvetítői pozícióban legyen, azaz nagy fogyasztói/felhasználói bázist kössön össze nagyszámú üzleti vállalkozással, működése a vizsgálat idején is stabil és várhatóan hosszútávon a piacon marad. Ezen vállalkozások a “gatekeeper”-ek, a “kapuőrök”.
A “kapuőrök” azon core platformon működő vállalkozások:
- amelyek az elmúlt 3 évben 6,5 milliárd euró vagy afeletti éves EGT forgalmat értek el, vagy átlagos piaci kapitalizációja az elmúlt pénzügyi évben legalább 65 milliárd eurót tett ki és legalább 3 tagállamban nyúlt core platform szolgáltatást.
- Olyan core platform szolgáltatást nyújtanak, amelynek havi több mint 45 millió aktív lakossági és több mint 10 000 aktív üzleti felhasználója van az EU területén.
- “Meggyökeresedett”, tartós piaci jelenléttel bír és várhatóan ezt fenn is tartó vállalkozásnak minősül az a cég, amely a b) pont szerinti felhasználói számot az elmúlt 3 pénzügyi év mindegyikében elérte.
A tervezet néhány fontosabb követelménye
- A gatekeeper vállalkozások kötelesek hozzáférést adni partnereiknek minden olyan adathoz, amelyet a gatekeeper platform használata során generált a partner.
- A platformon reklámot elhelyező cégek számára a kapuőr elérhetővé kell tegye azokat az eszközöket, információkat, amelyek alapján a hirdetők, kiadók ellenőrizhetik saját reklámjaikat, azok sikerességét.
- Lehetővé kell tennie a gatekeeper vállalkozásnak a platformon kívüli szerződéskötést.
- Nem akadályozhatja meg a gatekeeper, hogy előre telepített software-t a felhasználó letöröljön, ha nem kívánja használni.
- Saját termékét nem rangsorolhatja előbbre, mint a platformhoz csatlakozott harmadik felek hasonló termékeit.
A platformok struktúrális átalakítása is felmerül, mint lehetséges szankció
Szigorú büntetésekre számíthatnak a gatekeeper-ek
A kapuőr platform vállalkozások akár a teljes globális éves árbevételük 10 %-át elérő bírságot is kaphatnak a tervezett szabályozás megsértése esetén. Lehetősége lesz a hatóságoknak időszakos büntetés kiszabására is, ami maximálisan az átlagos napi forgalom 5%-át érheti el.
A tervezet kilátásba helyez – a kötelezettségek rendszeres megsértése, vagy be nem tartása esetére – további intézkedéseket, így például a vállalkozás egyes üzletágainak értékesítésére vonatkozó előírás.
(Forrás: www.fintechzone.hu)
