Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett az 5 százalékos THM veszteséget jelent a bankoknak, ezért úgy véli, hogy amennyiben az állam nem ajánl fel valamiféle kompenzációt a bankok számára, akkor a bankok egyelőre nem fognak önkéntesen 5 százaléknál alacsonyabb THM-ű lakáshitelekkel előállni. Ezért aztán nem is nagy meglepetés, hogy október elején még nyoma sincs semmiféle csökkenésnek a lakáshitelek kamatainál.

Az ugyanakkor kétségtelen, hogy amennyiben az alacsonyabb THM-ek hatására nőne az ingatlantranzakciók száma, az az állam számára extra illeték, adó, áfa-bevételt jelentene, amire most nagy szüksége is van - magyarázta a szakértő. Ezért is törekszenek kormányzati részről a fogyasztás serkentésére, és adtak hangot több fórumon is annak a véleménynek, hogy az orosz-ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság jelentősen visszafogta a fogyasztást Magyarországon, ami jelentős adóbevételt kiesést okozott a költségvetésnek, és az előttünk álló időszakban egyik kiemelt feladata lesz a kormánynak, hogy rávegye a lakosságot, hogy újra költekezni kezdjen - fogalmazott Balla Frigyes.

Ezen segítene az is, ha ingatlancélra, adómentesen feltörhetők lennének a nyugdíjcélú megtakarítások egy évig. Ez a lépés ugyanis becslések szerint akár 10 ezer plusz tranzakciót is jelenthetne, ami számottevő mennyiség az évi 120-130 ezer tranzakciót tekintve. Egy 10 százalékos tranzakciónövekmény - ami 10-12 ezer ingatlan megvásárlását jelenti - jelentős extra illeték-, adó- és áfabevételt hozna az államnak - mutatott rá Balla Frigyes.

A rövid távú lakáskiadás túlzott szigorítása viszont pont ezért nem lenne érdeke a kormánynak, hiszen rövid távon most a kormányzatnak inkább a fogyasztásnövelés a célja, azért a szakértő nem is tartja valószínűnek, hogy a VI. kerülethez hasonlóan, teljesen megtiltanák a rövid távú lakáskiadást az országban, hiszen nagy szükség van most az ebből származó nagyobb profitra, mely visszacsoroghat a gazdaságba. Ugyanis azt tudni kell, hogy a rövid távú kiadással éves szinten akár 15-20 százalékos bevétel is elérhető, szemben a hosszú távú kiadással, melyekkel átlagosan 5-6 százalékot lehet elérni.

Az Airbnb kapcsán egyébként szintén Nagy Márton volt az, aki jelezte, hogy a kormány lakhatási kérdéskörként tekint a területre, és eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit, hiszen számításaik szerint közel 26 ezer lakóegység hiányzik a magyar ingatlanpiacról.

A miniszter szerint a rövidtávú bérbeadás miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, amelynek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is. A kormány számára viszont a családok lakhatási érdekeinek védelme az első, ennek megfelelően dolgoznak a szabályozás átalakításán. Egyelőre Szentkirályi Alexandra fővárosi képviselő javaslatát várják az ügyben, azt azonban előrevetítette, hogy minden eddiginél szigorúbb szabályozás kerül majd bevezetésre a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan.

Azt persze nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, Balla Frigyes inkább csak azt tartja valószínűnek, hogy a többi európai nagyváros példáját követve, a hotel és szállodalánc lobbi hatására ugyan szigorítani fogják a rövid távú kiadásokat, ez azonban majd csak egy időkorlátot jelent. Vagyis, ahogy más európai nagyvárosban akad példa éves vagy havi keretben maximalizál kiadható napokra, úgy ez nálunk is megvalósulhat.

Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármilyen szigorítás a rövid távú lakáskiadás terén egészen biztosan csökkenti az ilyen ingatlanok árát, ami akár egy egész kerületre vagy városra nézve is hatással lehet. Illetve ha a legextrémebb helyzetbe gondolunk bele, ami a teljes rövid távú kiadás megszüntetését jelentené, az igen komolyan csökkentené az ingatlanállomány értékét, így ennek a következményeibe, amíg nincsen reális alapja, kár is belegondolni - tette hozzá.