A jelenlegi szabályozási környezetben csak arra van lehetőség, hogy egy társasházi felhasználó telepít napelemet a saját villamosenergia-igényének kielégítésére, vagy arra, hogy az egész társasház telepít a közös fogyasztásának fedezésére. Az első esetben az adott lakó a társasházi közgyűlés felhatalmazásával telepítheti a háztartási méretű kiserőművét (HMKE) a saját háztartása számára. Az éppen feleslegben termelt áramot a hálózatba juttatja, amelyből vételez is szükség esetén. A második esetben a kiserőmű által termelt áramot a társasház közös épületrészei áramellátásra fordítják. E két megoldás azonban nem teszi lehetővé, hogy az adott társasházon lévő napelemek áramát több háztartásban is használják, korrekt és átlátható, egymás közötti elszámolás alapján.

A MEKH-nél kidolgozott elgondolás erre talált választ. Első lépésként

a társasház közös, de nem feltétlenül egyhangú döntés alapján telepít egy közös kiserőművet,

az ezzel kapcsolatos elszámolásokban részt venni szándékozók pedig együttesen eljáró termelő-fogyasztókká válnak. Nem kötelező beszállni, a kimaradók nem minősülnek társasházi termelő-fogyasztónak. Ám ekkortól a kiserőmű által termelt villamos energia felosztása és elszámolása már nem társasházi közgyűlési, hanem a társasházi termelő-fogyasztók közötti kérdéskör. A társasházi termelő-fogyasztók csoportja nem önálló jogalany, csak a csoportot alkotó végfelhasználók külön-külön.

A csoport tagjai megállapodásban rögzítenék a kiserőmű létesítésének finanszírozását, üzemeltetésének szabályait, áramának felhasználási helyeit, a közösségbe való belépés és kilépés feltételrendszerét, illetve, hogy a termelt áramot hogyan osztják fel maguk között. A statikus megoldás szerint meghatározhatnak egy év minden negyedórájára állandó súlyokat, a dinamikus szerint pedig a termelő-fogyasztók tényleges negyedórás vételezése alapján. Az arányokat a közös képviselő adná át a területileg illetékes elosztónak.

A kiserőmű tulajdonosa a társasház lenne. A létesítésének és üzemeltetésének kiadásait/költségeit a társasházi termelő-fogyasztók csoportja viseli a megállapodásuk alapján.

Bár a kiserőmű üzemeltetésével külső szervezet is megbízható, a tulajdonjoga nem adható át.

A társasházi termelő-fogyasztók külön-külön kötnek szerződést annak az áramnak a vásárlásáról a kereskedőjükkel, amelyből a közös kiserőmű által termelten felüli szükségletüket elégítik ki, ahogyan a közös kiserőmű termeléséből származó többlet energia eladásáról is. Külön-külön kötnek hálózati csatlakozási és használati szerződést is az elosztóval, és külön-külön fizetik a rendszerhasználati díjakat. Viszont a kiserőmű hálózati csatlakozási és használati szerződését a közös képviselő köti meg. A kiserőmű a termelést mérő okosmérővel csatlakozik a társasház belső villamos hálózatára.