Nyár elején a fatelepek és az ácsok, kivitelezők már kétségbe esve nézték, ahogy az átlag körülbelül 95 ezer forint / köbméteres fogyasztói árak az egekbe emelkednek. Több fatelep be is szüntette a kereskedést, vagy nem tartott helyben árukészletet, csak előre fizetéssel lehetett tőlük árut rendelni. Az árak változása még csak napinak sem volt sok esetben mondható, mert a reggeli nyitóár délben már módosult, és estére ismét emelkedett.
Bár a fenyő-fűrészáru ára most is megközelítőleg kétszerese a hat hónappal ezelőttinek, a plafonárhoz képest rövid időn belül jelentősebb csökkenés is realizálódott. Az árak esése azonban megtorpanni látszik, ezért a fatelep és tüzéptelep tulajdonosok is aggódva nézik, hogy most merre mozdul tovább az épületfa ára.
A logikusan kikövetkeztethető gazdasági lehetőségek szerint csökkenhet az ár, abban az esetben, ha a túlkínálat jelentkezik. Erre van esély, mivel a készletek feltöltődtek több kitermelőnél is. A kitermelt fa magas ára azonban nem a fatelepeknél csapódik le, hanem mindinkább a kitermelőknél vagy fűrésztelepeknél. Ha tartják a jelenlegi termelést, a túlkínálat várhatóan áresést fog eredményezni a továbbiakban. Kérdés, hogy a téli, nem éppen építési szezonban ennek milyen vásárlói vonzereje lesz?
Másik alternatíva, hogy a fakitermelők érdekütközése végett nem tartják fenn a jelenlegi kitermelést, hanem csökkentik, tegyük fel 50%-al. Kevesebb munkaerőt, kevesebb munkaórát kell költségként elszámolni, ami az alkalmazottak szempontjából kedvezőtlen, de a fakitermelők számára hasznot hozó döntés lenne. A kitermelés ilyen jelentős mértékű csökkentését bizonyára a zöld aktivisták, természetvédők is üdvözölnék. Ebben az esetben nem jönne létre túlkínálat, vagy csak rövid ideig, és az árak ismét emelkedésnek indulhatnának, amelynek végeredményben sem a fatelepek, sem az építkezők nem örülnének.
