A felmérés adatai alapján a munkavállalók jelenleg átlagosan heti 3,6 napot dolgoznak irodából, és a válaszadók legnagyobb aránya (44%) heti négy-öt napot tölt bent. Ezzel szemben az alkalmazottak által preferált átlag mindössze 2,6 nap lenne. A legtöbb időt az állami szektorban és a gyártásban dolgozók töltik az irodában, átlagosan heti négy napot, míg az IT, üzleti szolgáltatások és termék szektorban dolgozók jelenléte a legalacsonyabb, átlagosan 2,3–2,7 nap között mozog hetente.
Bár általános igény mutatkozik kevesebb irodai napra, sok munkavállalónak nincs önálló döntési joga abban, hogy hol dolgozhat. A válaszadók mindössze 32%-a mondta, hogy saját maga döntheti el, dolgozik-e távolról vagy az irodából. Az IT és üzleti szolgáltatások területén dolgozók élvezik a legnagyobb rugalmasságot – több mint 40%-uk maga határozza meg a munkarendjét –, míg a gyártásban dolgozók körében a legalacsonyabb ez az arány: mindössze minden ötödik válaszadó dönthet szabadon a munkavégzés helyéről.
Dorota Osiecka, a Colliers Define partnere és igazgatója kiemelte, hogy a nagyobb rugalmasság növeli a kiszámíthatatlanságot és bonyolultabbá teszi a menedzsmentet, míg a merev időbeosztás alááshatja a munkavállalói elkötelezettséget és az önállóság érzését, amely számos szervezeti teljesítménymutatóra kihat.
A jelentés jelentős eltéréseket emel ki az egyes iparágak között mind az irodai, mind az otthoni munkakörülmények tekintetében. Az IT és üzleti szolgáltatások területén dolgozók értékelték a legpozitívabban a munkakörnyezetüket, hangsúlyozva az ergonómikus irodai kialakítást, a jó természetes fény- és levegőellátást, valamint a jól megtervezett munkaállomásokat. A távmunka során fontos szempontként említették a stabil internetkapcsolatot, a megfelelő eszközöket és a vállalati erőforrásokhoz való hozzáférést.
Ezzel szemben az állami szektor és az ügyfélszolgálati területen dolgozók nehézségeket tapasztaltak, például rossz ergonomikus feltételeket az otthoni munkavégzés során, korlátozott technikai támogatást és nem megfelelő hozzáférést a vállalati rendszerekhez, ami megnehezíti a hatékony otthoni munkát. Az iroda elhelyezkedésével és a környező infrastruktúrával leginkább a banki, biztosítási és befektetési szektor dolgozói voltak elégedettek: körükben 90% elégedettséget jelzett, míg a termelésben dolgozók mindössze 47%-a értékelte pozitívan a munkahelye környezetét.
Ezek az eltérések Osiecka szerint is azt mutatják, hogy az iparág-specifikus szempontok kulcsfontosságúak a hibrid munkavégzési stratégiák kialakításánál.
A kutatás rámutat: a hibrid munkára nincs univerzális megoldás. A hatékony hibrid modellek egyéni stratégiát igényelnek, amely a vállalati kultúra, a munkakörülmények és a dolgozói igények részletes elemzésén alapul. Enélkül a szervezetek olyan megoldásokat vezethetnek be, amelyek nem hozzák meg a várt eredményeket, sőt, akár újabb problémákat is teremthetnek.
Bár a munkavállalók egyre nagyobb rugalmasságra és önállóságra vágynak, a vállalatoknak továbbra is biztosítaniuk kell a hatékony működést, az egységes szervezeti kultúrát és az irodaterek optimális kihasználását. Osiecka hangsúlyozta: e kihívások leküzdéséhez szakértői támogatásra van szükség mind az igények felmérésében, mind pedig a munkahelyi környezet kialakításában, hogy az elősegítse az együttműködést, az innovációt és a munkavállalói elkötelezettséget.
A Colliers Define felmérését 2024-ben végezték, több mint 1000 irodai dolgozó részvételével Lengyelország nagyvárosaiban.
Fotó: Dorota Osiecka, a Colliers Define partnere és igazgatója