A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem.

Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban. Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:

1. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása

Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.

„Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.

A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik.  Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.

2. Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett

Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.

Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.

Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.

A teljes cikk: Erre számíthat az építőipar és az ingatlanszektor 2024-ben!