Emellett azonban számos olyan technológiai kihívás is van, ami már a közeljövőben komolyan felforgathatja az iparágat. Az önvezető autók egyelőre például még csak tesztfázisban működnek, de legalább annyira jelentős változás lesz a forgalomba állásuk iparági szinten, mint az elektromos autók terjedése. Mindez pedig az utóbbi évtizedekben nagyon erősen az autóiparra specializálódott közép-európai országok gazdaságára is hatással lesz.

A McKinsey friss tanulmánya szerint  az autóipari technológiai átmenet lehetőséget ad a közép-európai országoknak,

hogy a globális értékláncban alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek (összeszerelés) felől magasabb hozzáadott érték (kutatás-fejlesztés, innováció) felé mozduljanak el.

Jelenleg ebben hatalmas különbségek vannak: amíg ugyanis Németországban a k+f foglalkoztatottak aránya az összes teljes munkaidőre számítva 13,4 százalék, addig a közép-kelet-európai régióban az átlag 1,9 százalék. Magyarországon ez az arány 2,5 százalék.

A McKinsey becslése alapján

csak az autóiparon belül 13 százalékkal fog nőni 2020 és 2025 között a szoftverfejlesztés piaca, ami 2025-ig évente 6 százalékkal növekvő keresletet generál majd a szoftverfejlesztők iránt.

Mindeközben Nyugat-Európában 117 ezerről 167 ezerre ugrott 2016 és 2018 között az infokommunikációs területen a betöltetlen pozíciók száma, tehát óriási a munkaerőhiány.

Globális kényszerpályán a nyugati autógyártók

A kutatás egyik fő következtetése, hogy a nyugat-európai autógyártók kényszerpályán mozognak: ha fel akarják venni a versenyt az új technológiákban az amerikai és ázsiai versenytársakkal, akkor komoly összegeket kell innovációra költeniük. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy ezeket a pénzeket milyen hatékonysággal költik el, és itt jön képbe a tanulmány szerint Közép-Európa.

A teljes cikk: Egyre finomabb morzsák juthatnak Magyarországnak az autóipari tortából