Ma mindenkinek természetes, hogy Ganczer Gábor a Hungexpo vezérigazgatója, valamint a MaReSz elnöke. Pedig a kicsit tapasztaltabbak szállodásként ismerték meg. Hogyan és mikor váltott?

Egy fejvadász cég keresett meg. Pont tíz évvel ezelőtt, 2009-ben vettem át a Hungexpo Zrt. vezetését. Semmilyen más pozíció miatt ott nem hagytam volna a nem sokkal korábban indult Accent szállodaüzemeltető vállalkozást (amely azóta Csordás Imre vezetésével meghatározó szereplője lett a hazai szállodai menedzsment szakmának). Nem tudtam fontosabb és érdekesebb feladatot elképzelni, mint Budapestet nemzetközileg is kiemelkedő kongresszusi és rendezvénydesztinációvá alakítani. Ezzel foglalkoztam már a Novotel-BKK színeiben is.

Szerencsés embernek érzem magam, mert az elmúlt tíz évben személyesen tehettem azért, hogy a magyar főváros egyre inkább MICE-desztinációvá váljon, s két év múlva nyugodtan mondhatom majd, hogy a Hungexpo „megérkezett a XXI. századba".

- Bár többször leírtuk már, a rend kedvéért összefoglalja, mi készül 2021 augusztusáig?

Az összességében mintegy 55 milliárd forintos beruházás keretében felépítünk egy – színháztermi elrendezésben – 2000 személyes plenáris ülésteremmel, számos szekcióteremmel, továbbá egy 2500 négyzetméteres, saját kiállítási csarnokkal is rendelkező kongresszusi központot.

A 2000 személyes konferenciateremben az amfiteátrumszerűen emelkedő padlózaton elhelyezett székeket 15 perc alatt tudjuk majd „eltüntetni", a padlót vízszintesre állítani, hogy a következő 1,5-2 óra leforgása alatt gálavacsora helyszínévé alakíthassuk a teret.
Építünk két új kiállítási csarnokot, felújítjuk, és korszerű technikával látjuk el valamennyi meglévő csarnokunkat, mármint azokat, amelyeket nem bontunk el. Új fogadóépületet is építünk, amely egyszerre több rendezvényre érkező vendéget tud kiszolgálni, valamint helyet ad majd a Hungexpo irodáinak is.

2021 őszétől gyakorlatilag bármilyen létszámú kongresszust tudunk majd fogadni, felújított, nagy méretű pavilonjainkban. Egyébként a 10-15-20 ezer fős kongresszusokat, amelyekből amúgy sincs nagyon sok, a világon mindenhol kiállítói terekben rendezik meg.

A mai világban szinte minden beruházás csúszik. Miért biztos abban, hogy ez készen lesz?

Készen kell lennie, hiszen 2021 nyarán helyet kell adnunk a Vadászati Világkiállításnak, sőt a menet közben átadásra kerülő létesítményekben már 2020-ban fogadnunk kell az Eucharisztikus Világkongresszust. Emellett kiváló az együttműködés mind a területet tulajdonló Expo Park Kft.-t irányító Denhoffer Balázzsal, mind a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központot vezető Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral ez garanciát jelent arra, hogy a beruházás gördülékenyen haladjon úgy, hogy közben minden kiállításunkat, rendezvényünket le tudjuk bonyolítani, a megszokott színvonalon.

Mi lesz akkor, ha közben valahol mégiscsak felépül az új, 4-5 ezres budapesti kongresszusi központ, még ha nem is az elkövetkező két évben?

Örülni fogok neki, mert ezzel egész Budapest nyer. A Hungexpo az évek óta sajnos csak tervezett, 4-5 ezer férőhelyes kongresszusi központtól nagyon jól elférne a piacon. A nagy befogadóképességű, korábban a MÜPA mellé tervezett kongresszusi helyszín, vagy a módosított tervek szerint multifunkcionális rendezvényközpont és a fejlesztés utáni Hungexpo már olyan MICE-kapacitást tudna kínálni, hogy Budapestet a top 5 kongresszusi város közé emelhetnénk Európában. A nagy nemzetközi találkozók szervezői ugyanis unják már Bécset, Londont vagy Barcelonát, szinte éhesek az új helyszínekre.
A szállodai szobakapacitás lehet viszont a szűk keresztmetszet. Hiába van ugyanis mintegy 20 ezer 3-4-5 csillagos minőségű szoba a fővárosban, s hiába épül hozzá még 3-4 ezer az elkövetkező években, az üzleti turizmus nem tud a teljes kapacitással számolni. Ahhoz – szerencsére – túl jól megy Budapest, tavasztól őszig a szabadidős turisták is megtöltik a házakat. Egy Sziget Fesztivál vagy egy Forma 1 verseny is rendre kifeszíti a kereteket.

A Hungexpo újjászületése nem oldja meg a megközelíthetőségi gondokat. A látogatók változatlanul dugókba beragadva, sokat mérgelődve, netán hosszan gyalogolva érhetik majd el a XXI. századi létesítményeket?

A megközelíthetőség elsősorban a kiállítások esetében jelent gondot akkor, amikor napi 20-30 ezer látogató akarja megközelíteni a területet, saját autóval. Évek óta mondjuk, hogy érdemes kiszállni az autóból és a tömegközlekedést választani. A néhány ezres kongresszusok esetében ez nem jelent problémát, a résztvevőket nem gond odaszállítani a szállodákból, szervezetten, buszokkal.
A közlekedésfejlesztés nem a mi hatáskörünk, részben fővárosi és bizonyos kérdésekben kormányzati szándék és nem utolsósorban forrás is kell. Mi számos javaslattal álltunk már elő, mint pl. mozgójárdás alagút építése a Pillangó utcai metrómegállóhoz, vagy Hungexpo-megálló létesítése a leendő, ferihegyi gyorsvasút vonalán.

Újra és újra felmerül a kérdés, építenek-e szállodát is a megújuló Hungexpo területén?

Ha lesz befektetői szándék, tudunk biztosítani kéthektárnyi területet egy új, 150-200 szobás szállodaépület számára. Mi biztosan nem fogunk ilyet építeni, mert azt akkor is tölteni kell, amikor nincs kiállítás vagy kongresszus. Úgy, ahogyan a főbejáratunk mellett álló Expo Hotel üzemeltetői is teszik, nagyon ügyesen. De ez nem a mi profilunk.

Több alkalommal is hangsúlyozta, milyen korszakos jelentőségű a most induló beruházás, amit, szakmai pályafutása megkoronázásának tekint. De hogyan értékeli az elmúlt tíz évet?

Amikor idejöttem, akkor 90%-ban saját kiállítások zajlottak, s csak 10% volt a vendégrendezvények aránya. Ráadásul az év 365 napjából 90 napon volt csak élet a területen. Ma már az árbevételünkben 50-50% a saját és a vendégrendezvények aránya, s az év 300 napján történik valami a Hungexpón. Ha más nem, kiállítást bontunk, építünk, vagy olyan, a nagyközönség előtt ismeretlen rendezvények zajlanak, mint például céges családi napok vagy nagyvállalati gálavacsorák. Eltökélt szándékom, hogy tovább emelkedjen a vendégrendezvények aránya, s az év minden napján történjen nálunk valami.

Nem kis kihívás volt átformálni a vállalati struktúrát és kultúrát, amely még magán viselte a több évtizedes állami vállalati működés lenyomatát. Persze a Hungexpo mindig is a hazai rendezvényszervezési szakma bölcsője volt, de a szervezetet a piaci környezetnek megfelelően át kellett alakítani. Jelentős hangsúlyt fektettem a nemzetközi értékesítési csapat felépítésére, sok fiatal szakember érkezett hozzánk az elmúlt 10 évben. Miközben a 89 fős csapatunkban 24-en már 2009-ben is a Hungexpót erősítették. Úgy tűnik, sikerült megtalálnunk azt az egyensúlyt, amikor hatékonyan tudja segíteni egymást a rutin és a fiatalos lendület. Az elmúlt tíz év talán legnagyobb eredménye, hogy sikerült a mai kor követelményeihez igazítani a kiállításokat és megújítani a teljes kiállítási portfoliót. Ez alapos piacelemzést és komoly termékfejlesztést igényelt. Hadd említsek néhány példát. Az AgromashExpo, vagy az Utazás megtartása mellett olyan nagynevű kiállításoktól kellett megválnunk, mint a BNV, vagy a szakkiállítások közül a HOVENTA és a FoodaPest. Ezzel egy időben folyamatosan fejlesztettünk, így született meg a sikeres Sirha, vagy az autóipari szakkiállításunk, az Automotive Hungary, és tavaly is három új kiállítással léptünk piacra.

Most pedig az infrastruktúra is méltó lesz a korszerűsített vállalati és rendezvényszerkezethez. A Hungexpo fél évszázados történetének egyik mérföldkövéhez értünk, mióta beléptem a céghez, dolgozom ezen.

Szeretne Ön a Hungexpo tulajdonosa lenni? Konszolidáltabb formában kérdezve, az események szaporodása együtt jár-e a bevételek és az eredmény növekedésével?

Igen, a jó csapat és a befektetett munka meghozta a gyümölcsét a 2009. évi 3,2 milliárdról 2019-re 8 milliárd forintra tudtuk növelni a forgalmunkat, s az eredményünk is meghaladja az idén majd az 1 milliárd forintot. Ehhez persze kell a megfelelő gazdasági környezet is, én pedig mindig is tulajdonosi szemlélettel vezettem a céget, nem is tudnék másképp működni, az nem én lennék.