- a hamisnak talált tartalmak után a közösségi oldalaknak kötelező lesz helyreigazítást csatolniuk a kifogásolt poszthoz,
- álhírek terjesztése miatt akár 212 millió forintnak megfelelő összegre is bírságolhatják az érintett cégeket,
- magánszemélyek esetében pedig akár 10 év börtön is járhat.
A jogvédők korábban is bírálták már a világ egyik legszigorúbb országának számító Szingapúrt, de az ottani kormány szerint valahogyan fel kell lépni az álhírek ellen, mert azok veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, illetve megoszthatják az ország többféle etnikumból álló lakosságát. Az Amnesty International szerint azonban az új jogszabály alkalmas lehet arra, hogy a hatóságok elnyomhassák a nekik nem tetsző véleményeket az interneten.
A hírre meglehetősen negatívan reagált az ismert techcégek (Facebook, Twitter, Google) ázsiai részét tömörítő Ázsiai Internetkoalíció, amely a maga nevében a legradikálisabbnak nevezte a jogszabályt. Ezzel szemben a szingapúri belügyminiszter azt mondta, hogy az óriásvállalatok magukat nem fogják szabályozni, ezért kell megmutatni, hogy Szingapúr szigorú, de igazságos.
Nem ez az első kifejezetten internetes törvény, amire szigorú szabályozást hoztak a közelmúltban, pár napja Szingapúrban az online szexuális zaklatások visszaszorítására hoztak új törvényeket, amelyek szerint
- akár két év börtön is járhat azért, ha valaki kéretlenül küld a nemiszervéről fotókat Bluetoothon vagy Airdropon keresztül mások telefonjára,
- kettő évig tartó börtön járhat azért is, ha valaki más szoknyája alá fotóz, és öt év, ha azt online elérhetővé teszi, mint azt tette ez nemrég az egyik magyar a kormánypropagandista.
(Forrás: www.index.hu)
