Ugyanakkor nem árt tudni, ez mit jelent: a Howmuch nevű portál egyetlen ábrán mutatja be, mekkora tartalékkal bírnak a Föld ebből a szempontból legjelentősebb országai. A kőolajnak szerteágazó ipari felhasználása van. Kozmetikai termékekben éppúgy előfordulnak származékai, ahogy a műanyaggyártásnak is fontos eleme.
Most egyetlen - stílszerűen fekete - ábrán tekinthető meg, mennyi nyers kőolaj felett rendelkeznek az egyes nagy olajkitermelő államok.
A "Gbbl" egység "milliárd hordó"-t jelent. Fontos megjegyezni azt is, hogy ezek az adatok - forrásuk a CIA országértékelő profiljai - a jelenleg ismert, illetve becsült készleteket mutatják. Geológusok, kitermelő cégek időnként bejelentik újabb, nagy jelentőségű szárazföldi vagy tengeri lelőhelyek megtalálását. Ezek egy része végül jóval kisebb tartalékot rejt, mint először vélték, ám például Szaúd-Arábia esetében - amely amúgy is az egyik legfontosabb olajipari ország - már évek óta téma a beszámolókban, hogy az ország tartaléka a jelenleg ismertnek akár a kétszerese is lehet.
Az egyes államokat nem az egyébként szokásos módon, földrajzi kiterjedésük arányában jeleníti meg az ábra, hanem aszerinti arányosítással, hogy a bolygó olajkincséből mekkora mértékkel rendelkeznek. Így például az egyébként aprócska Kuvait tekintélyes helyet foglal el az ábrán, lévén, hogy becsült tartaléka 101 milliárd hordó körül van.
Viszonyításként: a Statista.com összeállításából kiderül, hogy
a világ átlagos napi kőolajszükséglete tavaly 99,3 millió hordó volt 2018-ban.
Mindezek alapján jelenleg az alábbi 10 ország rendelkezik a legnagyobb olajtartalékkal a világon. Az adatok alapján pedig az összeomlás szélén tántorgó Venezuela áll az első helyen, megelőzve Szaúd-Arábiát, az arab országok közötti első számú olajnagyhatalmat. A tíz első országból egyébként hat Észak-Afrikában, illetve a Közel-Keleten található:
1. Venezuela: 300,9 (milliárd hordó)
2. Szaúd-Arábia: 266,5
3. Kanada: 169,7
4. Irán: 158,4
5. Irak: 142,5
6. Kuvait: 101,5
7. Egyesült Arab Emírségek: 97,8
8. Oroszország: 80
9. Líbia: 48,4
10. Amerikai Egyesült Államok: 36,5
A kőolaj-kitermelés gazdasági jelentőségének jobb megértéséhez persze érdemes figyelembe venni azt is, az egyes országokban mekkora költséget jelent egy hordonyi kiemelése abból.
E tekintetben például Szaúd-Arábia meglehetősen jól áll: 3 dollárt kell költenie egyetlen hordóra, ami adóval, szállítási költségekkel együtt is csak 8,98 dollárra ugrik fel. Irak, Irán, Oroszország ugyan 3 dollár alatt is kihozza egy hordó kitermelését, ám "bruttósított" költségeik magasabbak, mint a szaúdi olajnak. Az Egyesült Királyság vizein pedig hiába van bőséggel az olajból, több mint 17 dollárba kerül kitermelni egyetlen hordót abból, ami a járulékos költségekkel több mint kétszeresére, 44 dollár fölé kúszik - mutatja be a Visual Capitalist.
(Forrás: www.origo.hu)
