A kiállításnak és a jelentős számú potenciális befektetőnek köszönhetően idén is számos új beruházás előkészítése indult meg, amelyek alátámasztják a 2019-re prognosztizált 1,5 milliárd euró körüli befektetési érték elérését az ingatlanfejlesztési piacon. A magyar gazdaság stabil és az uniós átlag kétszeresét elérő növekedése, a kiszámítható szabályozói környezet, valamint a hitelminősítők eddigi és várt felminősítései mind-mind megerősítik a nemzetközi befektetői szándékot és Magyarország versenyképes pozícióját a befektetésekért vívott globális küzdelemben. Az ország biztonságos, magas hozamokat és jelentős növekedési potenciállal bíró piacot jelent a nemzetközi cégeknek is, amit a Cannes-ban bemutatott, több mint 4 milliárd eurós magyar fejlesztés – köztük a Liget Budapest Projekt – bizonyított. A projektek szemléltették a magyarországi potenciált, és egész városrészek fejlődési, befektetési lehetőségeit.

Az idén 30. alkalommal megrendezett Cannes-i kiállításon a világ több mint száz országából 25 ezer vezető szakember és befektető vett részt. Ez a nagyságrendű érdeklődés a jövőbeni befektetéseket megalapozó, jelentős üzletszerzési lehetőséget és versenyt jelent a résztvevő országoknak. A magyarországi befektetői környezet, a fejlesztési irányok és lehetőségek ismertetésére, valamint Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Zalaegerszeg beruházásainak népszerűsítésére dedikált standot közösen alakította ki Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). A Cannes-ban március 12-15. között megrendezett MIPIM-en bemutatták, hogy egyre több magyar nagyváros képes akár nemzetközi viszonylatban is meghatározó jelentőségű beruházásokat vonzani, és Magyarország keleti régiói is fejlődésnek indultak. A nagy ingatlanfejlesztők – Atenor, Futureal-csoport, Gránit Pólus Csoport, GTC Magyarország, HB Reavis, Horizon Development, WING – városarculatot alakító, 2020-ban átadásra kerülő fejlesztéseikkel szerepeltek a seregszemlén. A kiállítás jó alkalom volt arra, hogy a Budapest-standon az önkormányzati-, az állami- és a magánszféra együttműködéseként bemutassák a főváros és több vidéki nagyváros jövőbeni fejlesztési irányát, a tervezett és a már megvalósult projekteket.

Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese elmondta: „Az utóbbi tíz év fővárosi munkájának gyümölcse, hogy Budapest nyerte el az ’Európa legjobb úti célja 2019’ díjat az European Best Destination (EBD) nemzetközi turisztikai szervezet közönségszavazásán. Budapest Európa egyik legvonzóbb és legjobb életminőségű városa lett, amely befektetőket, vállalkozásokat, és turistákat vonz a világ minden tájáról. A kultúrába és az örökségvédelmi projektekbe fektetett támogatások hatására Budapest a kontinens egyik legerősebb turisztikai brandjével büszkélkedhet. A turisták száma jelentősen nőtt az elmúlt években, a fenntartható bővülést, a főváros 20-30 évvel későbbi arculatát pedig a mostani fejlesztési terveknek kell megalapozniuk. Nagy lehetőség a fővárosnak és a befektetőknek is, hogy elhanyagolt, részben korábbi ipari létesítményekből álló területek, városrészek újulhatnak meg, bővítve a turisztikai, kereskedelmi, ipari és irodai célterületeket. A Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció azt a célt szolgálja, hogy harmonikus, sokszínű környezet alakuljon ki, élénküljön a tudásalapú fenntartható gazdaság, és így a főváros Európa erős, a szűkebb régió meghatározó tényezőjévé váljon. A fejlesztések iránt nem csak a magyarországi, de a nemzetközi befektetők körében is jelentős az érdeklődés, amelyet a MIPIM tapasztalatai is bizonyítottak.”

A kiállítás sikerein túl a magas befektetői aktivitást a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) eredményei is alátámasztják. A HIPA 2018-ban kiemelkedő évet zárt, minden eddiginél több, 98 projekt érkezett az országba, amelyek rekord nagyságú, a következő években több mint 4,311 milliárd euró tőkebefektetést jelentenek. Ez 23 százalékkal haladja meg a megelőző évit, és több mint 17 ezer új munkahely megteremtését is jelenti. A gyártási projektek után már a tudás-központú, magas hozzáadott értékű befektetések helyszínéül is egyre több befektető választ vidéki városokat, ahol – főként az egyetemi bázisra alapozva – komoly know-how áll rendelkezésre, egyúttal a munkaerő piaci tartalékok is jelentősebbek. Ezek a főként mérnöki és BSC projektek pedig még inkább felhelyezik a nemzetközi térképre az úgynevezett TIER-2-es városokat, úgymint Debrecen, Szeged, Miskolc, valamint a jövőt-álló autóipari fejlesztések szempontjából kiemelkedő Zalaegerszeg.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „Az érdeklődés óriási volt a Liget Budapest Projekt iránt, sokan érdeklődtek a Városliget vonzáskörzetében befektetési lehetőségek iránt. A magyar standon annak a szinergiának az eredményét tudtuk bemutatni, ami a Városliget fejlesztésével a közberuházások és az ingatlanfejlesztői magánpiac között az elmúlt években kialakult. Európa legnagyobb kulturális beruházása komoly mágnes-hatással bír, releváns mennyiségű működő magán tőkebefektetést indukál a környéken. Nemcsak a Városligetet újítjuk meg, nemcsak turistákat vonzzuk Budapestre, hanem az egész térséget, egész Budapestet és egész Magyarországot pozicionáljuk. Az infrastruktúra fejlesztés révén kialakítottuk azt a platformot, ami miatt a hotel-, lakás- és iroda-fejlesztők Budapestet és ezt a térséget választják. A kiállítás hihetetlen volumenű tőkét mozgat meg, komoly üzletek születnek, tapasztalható, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, valamint a megvalósítási fázisba lépett legnagyobb európai kulturális beruházásnak, a Liget Budapest Projektnek is jelentős tőkevonzó hatása van.”

Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke elmondta: „Magyarország erősödő pozícióját jelzi a rekordértékű, 4 milliárd eurót is meghaladó összértékű, jövőt álló projekteket tartalmazó, attraktív portfólió bemutatása, ahogy az is, hogy nemcsak Budapest, hanem a vidéki nagyvárosok fejlesztési projektjei is megértek a nagy nemzetközi beruházók figyelmére. Egyre több magyar nagyvárosban gyorsult fel az iparosítás, gyártóüzemek, szolgáltatási, kutatási központok, innovációs parkok létesülnek, ehhez pedig modern, a jövő elvárásainak is megfelelő ingatlanok kellenek. A befektetői döntéseket a magyar ingatlanfejlesztési piac eredményei, a befektetések magas megtérülési mutatói és a piac továbbra is jelentős fejlődési potenciálja alapozza meg. 2018-ban már a harmadik évben haladta meg a 1,5 milliárd eurót a befektetések értéke, így az elmúlt három évben a befektetések összértéke megközelítette a 6 milliárd eurót. A CBRE, a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója szerint az idei befektetések is elérhetik a 1,5 milliárd eurót.” Az IFK elnöke beszámolt arról, hogy a kiállításon konkrét üzletekről, tranzakciókról született döntés és befektetési szándékot is jeleztek a nemzetközi befektetők. Megjegyezte: az egyre tőkeerősebb magyarországi befektetők is jelentős versenytársat jelentenek a nagy nemzetközi cégeknek a piacon, hiszen tavaly már az 50 százalékot is átlépte a magyar cégek részvétele a fejlesztésekben.

Az IFK szerint az építőipar kétszámjegyű bővülése idén folytatódhat, amelyhez a kormányzati családpolitikai döntések is hozzájárulnak. Tavaly 17.681 új lakás épült, 3.292-vel, vagyis 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 2018-as eredmény egyúttal 8-éves rekordot jelent, legutóbb ugyanis 2010-ben volt magasabb az átadott új lakások száma. 2019-ben 20 ezernél is több, elsősorban társasházi lakás átadása várható. Az építőipari vállalkozások innovációjának és a korszerű technológiáknak köszönhetően ma már a szakemberhiány is kisebb probléma, mint két éve, a hatékonyságjavulás megindult.

(Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK))