A falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag (ahol a 2003. január 1-jei népességszámhoz képest nem éri el a 95 százalékot a mostani népesség.) - mondta el Gulyás Gergely, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A KSH adatai szerint Magyarországon összesen 3155 település van, amelyből a tavalyi évben 2874 település népessége nem érte el az 5000 főt, ezek közül azonban több mint 1000 olyan település volt, amelynek növekedett, vagy az országos átlagnál alacsonyabb mértékben csökkent a népessége, vagyis amelyre nem érvényes a bevezetésre kerülő 5 százalékos intézkedés. (Itt van egy több, mint 200 darabos különbség a kormányinfón elhangzott adathoz képest, amit akár az eltérő statisztikai módszer/kerekítés/vizsgált évek is magyarázhatnak). Számításaink szerint tehát összesen 1799 település marad, amelyre igénybe lehet venni az új, falusi csok-ot.
 
A falusi CSOK tervezett szabályai szerint az érintett falvakban élők lakás vásárlására, korszerűsítésére és bővítésére is igénybe vehetik - függetlenül attól, hogy új-e lakás, vagy sem (a korszerűsítésnél az összeg fele vehető igénybe). Az elérhető összegekre pedig az új lakásokra eddig vonatkozó általános CSOK-szabályok érvényesek: egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint.

Lakáspiaci hatások

Az 5000 főnél alacsonyabb népességű települések közül a budapesti agglomerációban, vagy a megyeszékhelyek közelében lévő községek demográfiai szempontból eddig is kedvező helyzetben voltak, ugyanis a városoknál alacsonyabb ingatlanárak miatt sokan döntöttek úgy, hogy ott vásárolják meg vagy építik fel otthonukat. 

Feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy a mostani támogatás igénybevételének egyik fő kritériuma, hogy az adott település népességszáma az elmúlt 15 év (2003. január 1. óta) során legalább 5 százalékkal csökkenjen. Ezzel egyébként a Pest megyében található 5000 fő alatti települések legnagyobb része ki is esik, mindössze 21 település marad, ahol igénybe lehet venni a támogatást.

Vidéken természetesen már bővül a támogatásra alkalmas települések köre, azonban ott is inkább azok a községek kerülnek be a támogatásra alkalmas települések közé, amelyek távolabb vannak a megyeszékhelyektől és közlekedési szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben vannak.

Pest megye példái

Bár a budapesti agglomeráció nem feltétlenül csak Pest megyét jelenti, különösen Székesfehérvár irányába nyúlik túl a megyehatáron, az egyszerűség kedvéért egyelőre Pest megyére néztük meg, hogy a kritériumok alapján mely településeken lehet igénybe venni a támogatást. 

Tovább a teljes cikkre: Hullanak az ingyenmilliók a használt lakásokra: itt a teljes lista