Bár az ingyen lakhatás utópia, mégis csak a rendszerszintű szociális bérlakás program nyújthat valódi segítséget azoknak a családoknak, akiket kilakoltatnak. Magyarországon három év alatt ez mintegy tízezer családot érintett, nagyrészük devizahiteles volt.

„A kilakoltatás a legrosszabb lehetőség, sem a nehéz helyzetbe jutónak, sem a banknak, sem az államnak nem lehet ez érdeke. Bár a Nemzeti Eszközkezelő tízezreken tudott segíteni, van egy olyan százezres nagyságrendű réteg, amely még a lakása bérlését sem tudja hosszú távon megoldani, mert például pályakezdő, nincs munkája, keveset keres, munka miatt költözik a fővárosba, elvált bármi más okból került kilátástalan élethelyzetbe. Nekik csak egy olyan rendszer hozhat megoldást, amelyben rászorultsági alapon nagyon méltányos összegért oldható meg a lakhatás.”

– fejti ki Balla Ákos ingatlanszakértő.

A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő és üresen álló több ezer ingatlan jó alapot biztosíthat a rendszer beindításához és már találunk jó kezdeményezéseket. Az „Utcáról a bérlakásba a Fővárosban” programban például húsz Kőbányai úti, fővárosi tulajdonú önkormányzati bérlakást hoznak lakható állapotba és adják ki korábban hajléktalan embereknek. Több hasonló programra volna szükség a rendszerszintű segítség érdekében.

„Az üresen álló ingatlanok lakhatóvá tételéhez szükség van állami forrásbevonásra, ehhez alapot adhat a Nemzeti Eszközkezelő Programba a korábbi devizahitelesektől befolyó összeg.  A felújítás után ezeket a lakásokat a piaci szint alatti bérleti díjért kiadva, az állam valódi mentőövet tudna nyújtani a szociálisan rászoruló társadalmi rétegnek.” – tette hozzá a szakértő.

(Forrás: Balla Ingatlan)