Ehhez nem kevés muníció állt rendelkezésére, hiszen a szoftverei által gyűjtött telemetriai adatok milliószámra jeleztek nemkívánatos tartalmakat. Köztük 3,6 millió olyan oldallátogatást is, amelyek hamis közösségi weblapokra vezettek.

A közösségi hálók népszerűségét kihasználó adathalászok is felhasználói adatokra pályáznak. Ennek során a bűnözők olyan hamis oldalakat készítenek, amelyek megszólalásig hasonlítanak például a Facebookra, az Instagramra stb. Majd a felhasználót ráveszik arra, hogy jelentkezzen be a hamis oldalra. Ekkor a megadott felhasználónév és jelszó páros rögtön a csalókhoz kerül.

Eddig idén a Facebook volt a legnépszerűbb oldal a csalók berkein belül, így aztán ezt az oldalt hamisították a leggyakrabban (8%). Ezt követte a LinkedIn (6%), majd a VK. (Ebből a szempontból a PayPal hamisítványok száma sem maradt el sokkal.) 

Mindez megerősíti, hogy a személyes adatok rendkívül értékesek a kiberbűnözők körében. A csalók pedig még a GDPR körül kialakult érdeklődést is kihasználják: EU-s adatvédelmi rendelettel kapcsolatos kéretlen leveleket küldözgetnek. E spamekben jogi segítséggel, jogi anyagokkal, online előadásokkal hitegetik a felhasználókat. 

"Az adathalász támadások számának folyamatos növekedése azt jelzi, hogy a felhasználóknak még tudatosabbnak kell lenniük az internetezés során. Mindenki áldozattá válhat, hiszen a közösségi oldalak ugyanúgy célpontok, mint a pénzügyi szervezetek. Az elmúlt időszak hírhedt nemzetközi botrányai ellenére az emberek még mindig rákattintanak a gyanús linkekre…" - nyilatkozta Nadezhda Demidova, a Kaspersky Lab vezető elemzője. 

Tovább a teljes cikkre:A GDPR-tól sem rémültek meg az adattolvajok