2016 végén aztán arról számolhattunk be, hogy arcjegyekről megállapítható a bűnözésre való hajlam. Biometriai jegyek gépi tanulással való elemzése derítette ki, hogy bizonyos tulajdonságok alapján elég megbízhatóan eldönthető, kit csábít jobban az erő sötét oldala. A felsőajak görbülete, a szem belső sarkainak egymástól való távolsága és az orrhegy illetve a száj két sarka által bezárt szög paramétereinek ismerete alapján mondott ítéletet az arcfelismerő algoritmus.

Egy hónapja pedig kiderült, hogy az amerikai hadsereg MI-je a sötéttel is megbirkózik. Gépi tanulási technikával sikerült az emberi szemnek megszokott arcokat előállítani hőképből. Az éjszakai környezetben, hőkamerák használatával történő automatikus arcfelismerés az egyének pontos felismerésének előnyét kínálja a katonák számára. Emellett javíthatja az automatikus és az emberi azonosítási képességeket.

A briteknél nem működik zökkenőmentesen

Persze akadnak olyan beszámolók is, amik árnyalják az összképet. És itt most nem is feltétlenül egy-egy olyan kiragadott példára gondolunk, mint hogy nyomorult módon átverhető a Galaxy S8 íriszszkennere. Sokkal inkább arra, hogy a ránk ömlő információtengerben hajlamosak vagyunk fejlettebbnek hinni a technológiákat annál, mint amire valóban képesek. Márpedig a biometriai azonosításnak vannak korlátai.

Erre világított rá a brit főváros rendőrsége (Metropolitan Police), amikor közölte, hogy az általuk alkalmazott rendszer csapnivalóan teljesít. A különböző, arcokat ábrázoló képek összehasonlítása során 98 százalékos (!) volt a tévesztési arány. 104 riasztásból mindössze két esetben bizonyult igaznak a veszély felismerése. Az adatokat a The Independent szerezte meg a Nagy-Britanniában az információhoz való hozzáférés szabadságát biztosító törvényeknek köszönhetően.

De nem csak a szigetország fővárosában ilyen rossz a helyzet. Szintén a The Independent beszámolója alapján a South Wales Police rendőrei a rendszer bevezetése – 2017 júniusa - óta több mint 2400 alkalommal szembesültek téves azonosítással.

Ez azért különösen aggasztó, mert a rendőrség nem a technika próbálgatására, érdekes demók megtartására használná a lehetőséget, hanem körözött bűnözők kézre kerítésére. Az állampolgárok számára pedig igencsak riasztó, hogy akár indokolatlanul is gyanúba keverheti őket a biotmetrikus algoritmusrendszer.

Megint csak loholunk a technológia után

Az Ausztráliában és Kínában is alkalmazott technológia jelenleg még nem érett a felhasználásra, közölte Paul Wiles, Nagy-Britannia kormánytól függetlenül tevékenykedő biometrikus biztosa. A helyzet azonban az, hogy az eljárás fejlesztése és alkalmazása jóval a jogi szabályozás előtt jár.

Wiles szerint éppen ezért az új biometriai azonosítási módszerek esetében égető szükség lenne a jogi keretek minél hamarabbi meghatározására. A szakértő a DNS- és ujjlenyomatazonosításnál már létező gyakorlatok kialakítását sürgeti.

(Forrás: bitport.hu)