Ezek az anyagok részletesen foglalkoznak a beillesztési folyamat lépéseivel, ugyanakkor az már többnyire csak érintőlegesen, felsorolásként jelenik meg, hogy az új dolgozókat munkavédelmi képzésben kell részesíteni.

A jogszabályi előírások teljesítésén túl a munkáltató jól felfogott érdeke, hogy megfelelő képzéssel és betanítással is biztosítsa az új kollégák számára a hosszú távú biztonságos balesetmentes munkavégzést – hívja fel a figyelmet a Védőháló Budapest 2018 kiállításon szakmai napot szervező Pro-MEES Kft. A négynapos expó április 19-én kezdődik.

Önmagában már nem elég az oktatás

A 21. század munkavédelmi trendjeit követő cégeknél értékként tekintenek a biztonságos munkakörnyezetre, és különböző programok révén is igyekeznek a cégkultúra részévé tenni a munkavédelmi kultúrát.

A zömében viselkedésalapú programok célja a szervezet különböző szintjein álló munkatársak biztonság iránti érzékenyítése.

Különböző elméletek és gyakorlati tapasztalatok állnak rendelkezésre, melyek alapján eldönthető, hogy a szervezetekre fentről lefelé vagy épp ellenkezőleg lentről felfelé építkezve lehet hatást gyakorolni. Abban ugyanakkor nincs véleménykülönbség, hogy a fő cél a fizikai kockázatoknak leginkább kitett réteg elérése és pozitív befolyásolása. A kockázati tényezők alapján elsősorban a gyártó területek az érintettek, ahol hatványozottan figyelni kell a biztonságos munkavégzésre.

Számtalan innovatív eszköz áll a vállalatok rendelkezésére az érzékenyítő tréningektől kezdve a környezet-, egészség- és munkavédelmi, azaz EHS napokon keresztül a kampányok, csapatvetélkedők szervezésén át az egyéni EHS coachingig. A programok elsődleges feladata, hogy a szervezeten belül elérjen és meggyőzzön egy olyan kritikus, kellő befolyással rendelkező csoportot, akik számára fontos a biztonság, és követendő példának tekinthetők a többiek számára. E kritikus réteg elérése és kialakítása nem egyszerű feladat a munkáltatók számára, ráadásul az elért eredmények fenntartására is különös gondot kell fordítaniuk – tanácsolja Szőcs István, a Pro-MEES Kft. ügyvezetője, viselkedésbiztonsági tanácsadója.

A szakértő tapasztalatai szerint sajnos a legtöbb esetben a kiválasztási és beillesztési folyamatokat nem hangolják össze a szervezet munkabiztonsági kultúrájának aktuális szintjével, ami káros hatással lehet a már elvégzett munkára, befektetett energiára. Továbbá komoly odafigyelést igényel a cégek részéről a releváns munkatapasztalattal nem rendelkezők integrálása is, mivel ellenkező esetben a már felépített viselkedésbiztonsági kultúra is jelentősen sérülhet.

„Ha a kezdeti lépéseknél megelégszünk egy munkavédelmi oktatással, de nem rögzítjük, és ellentmondást nem tűrően nem követeljük meg a kialakult kultúrához való alkalmazkodást, úgy pillanatok alatt az újonnan jöttek fogják kevésbé biztonságos irányba alakítani a szokásokat” – hangsúlyozta Szőcs István.

Hogyan kerülhetők el ezek a buktatók?

• Az új munkavállalókat az általános előírásokon túl már a kezdet kezdetén fontos képezni és érzékenyíteni a munkavédelem iránt.
• Érdemes munkabiztonsági mentorprogramot indítani, amely során az újonnan érkezettek a tapasztalt, példaértékű tudással rendelkező kollégáktól „leshetik el” a viselkedési mintákat.
• A munkáltatóknak a munkavédelemben nagyon következetesnek kell lenniük. Ha úgy látják, hogy az új kolléga a próbaidő alatt nem bizonyul alkalmasnak a vállalati munkabiztonsági kultúrába való beilleszkedésre, akkor ez minden egyéb szempontot felül kell, hogy írjon a további alkalmazással kapcsolatos döntéseknél.
• A fogadó szervezetet, vagyis a meglévő dolgozókat, a különböző szintű vezetőket workshopok és más tájékoztató programok keretében is fel kell készíteni a jelentkező kihívások megfelelő kezelésére.

 (Forrás: 24.hu - Sipos Anikó - Pro-Mees Kft)