1943-ban itt született meg az elsőszülött fiú, Sándor, aki viszont apját nem ismerhette, mert eltűnt a II. világháborúban. 1944-ben a szovjet bevonulást követően a család Etyekre kerül.
Olyan szegénységben éltek, hogy a fiatal fiú ekkoriban tanulta meg a többlábon állást. Tízévesen már nyúltartásba fogott és az így szerzett pénzen légpuskát vett, hogy azt is pénzszerzésre használja a célbalövések árulásával. Anyja maga tartotta el a fiút és két hugát.
A Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) ösztöndíjasaként 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Az iskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el, majd 25 éves korában kinevezik a Gorsium ÁFÉSZ elnökének, ahol meglepő és teljesen új módszerekkel rakja rendbe a szövetkezetet. Türelmetlen, gyakran büntették meg azért, mert a hosszú engedélyeztetési határidők előtt vett használatba egy-egy új épületet, de mindig megúszta.
1973-ban, mint a legsikeresebb szövetkezet vezetőjét, megbízzák egy új típusú budapesti nagyáruház létrehozásával. Demján Sándor szeme előtt a bécsi minta lebegett, vagyis olyan áruházat csinálni, amelyben széles az áruválaszték és nem a pultnál kell kérni az árut, hanem mindenki maga teszi a kosarába, vagyis behozni az önkiszolgálást. A Skála beváltotta a hozzáfűzött reményeket, olyannyira, hogy 1979-ben már több ezer ÁFÉSZ-boltot és áruházat bekebelezve létrejött egy szövetkezeti közös cég, a Skála-Coop, amelyet szintén Demján irányított.
1980-ban Állami Díjat is kapott, a Skála-Coop nyeresége pedig 1985-re ötszörösére nőtt. Az 1980-as évek második felében már a bankszektorban találjuk. Az alakuló Magyar Hitelbank (MHB) elnök-vezérigazgatója lett, szabad kezet kapott és viszonylag gyorsan hozzászokott a banki világhoz. 1990-ben ő lesz a vezetője a Közép-Európai Fejlesztési Társaságnak (CEDC), majd Torontoba megy és ott hoz létre egy Közép-Európára fókuszáló befektetési társaságot.
1995-ben hazatér és az új építésű ingatlanok piaca felé fordul az érdeklődése. Ehhez az időszakhoz köthető a budapesti Szabadság téri Bank Center, majd az újpalotai bevásárlóközpont , a Pólus Center létrejötte is. 1999-ben készül el a több nemzetközi nívódíjjal is jutalmazott West End City Center, amelynek fejlesztője volt a fele arányban tulajdonolt TriGránit Rt. és kivitelezője pedig a többségi tulajdonában álló Arcadom Rt. Ezt követően cégei több jelentős bevásárlóközpontot építettek Közép-kelet-Európa számos nagyvárosában.
