Kivárásra játszani

A Mozilla Foundation, a Firefox böngésző fejlesztője a múlt hét végén közölte, hogy határozatlan ideig nem veszi igénybe tovább a közösségi hálózat reklámszolgáltatásait. A döntés nem végleges vagy visszavonhatatlan; a nyílt forrású szoftver fejlesztője a magánszféra nagyobb tiszteletben tartásához kötötte álláspontja megváltoztatását.

Denelle Dixon, a Mozilla jogi vezetője kifejtette, hogy habár a Facebook számos változást jelentett be az elmúlt napokban, amivel megakadályozható lett volna a tömeges adatszivárgás, az még nem elegendő. Dixon rávilágított, hogy a jelenlegi alapbeállítások számos felhasználói adatot könnyen hozzáférhetővé tesznek, különösen a külső fejlesztők által készített appok számára.

Meglátása szerint a napjainkban alkalmazott app-hozzáférési alapbeállítások a Facebook felhasználók zömét tudtuk nélkül sebezhetővé teszik. Ha nem kizárólag az üzenőfalat böngészik, hanem játékokkal szórakoznak, híreket olvasnak vagy egyéb alkalmazásoknak adnak hozzáférést, akkor ezen tevékenységek révén olyan adataikat oszthatják meg a külső fejlesztőkkel, mint iskolázottsági szintjük és munkahelyük, jelenlegi élőhelyük és az idővonalukon közzé tett bejegyzéseik.

Mindenkinek fel kell(ene) tennie tehát a kérdést: valóban szükség van ezek adatok kiadására pár percnyi szórakozásért cserébe?

Lassan felnyílnak szemeink

Döntésével az első, de valószínűleg nem az utolsó lesz a Mozilla. Ugyan Mark Zuckerberg alapító hosszas hallgatás után a hét közepén nyilvánosság elé állt és bocsánatot kért a történtek miatt, kérdéses, hogy a beígért változtatások elegendőek lesznek-e egy hasonló adatszivárgás elkerüléséhez. Az elmúlt öt évben sosem akartak még annyian felhagyni facebookos életükkel, mint a múlt héten, és várhatóan ezt a trendet a hirdetők egy része is követi.

Eltűnni – legalább is rövid távon – biztosan nem fog a Facebook, de az iránta táplált bizalom nagyon komolyan megrendülni látszik. A Reuters/Ipsos vasárnap közzétett felmérése szerint az amerikaiaknak már kevesebb mint a fele bízik csak abban, hogy a közösségi hálózatot üzemeltető vállalat eleget tesz az amerikai személyiségi jogokat óvó törvényeknek.

Hasonló kutatást végzett a Bild am Sonntag is. A legnépszerűbb vasárnapi német újság elemzése szerint a németek nagyjából 60 százaléka szintén nem bízik a közösségi médiában. A nyomtatásban is megjelenő eredmények egyértelműen jelzik, hogy az Európa legerősebb gazdaságában élők zöme aggódik a Facebook és társai demokráciára gyakorolt negatív hatása miatt.

Azt csak hiszed, hogy nem vagy fent

Úgy tűnik tehát, ébresztőként szolgál a Cambridge Analytica-féle adatszivárgási eset. A történtek kipattanása után sokan elemezték részletekbe menően a botrányt, így ennek kapcsán számos meglepő tény látott napvilágot. Ezek egyik legérdekesebbike, hogy a Facebook olyanokról is adatokat gyűjt, akik egyébként nem is regisztráltak rendszerében.

Az Ars Technica beszámolója szerint Zuckerberg cége akár 2-3 évre visszamenőleg rendelkezik azoknak a híváslistájával, akik mobiltelefonjukon használták a közösségi hálózat alkalmazását. Könnyen kideríthető, hogy e sorok olvasója érintett-e; egy körülbelül negyed óráig tartó folyamat során másolatot lehet készíteni a Facebookon tárolt adatokról (a szolgáltatás Beállítások menüjében érhető el ez a lehetőség), és azokban egyszerűen felfedezhető ez a lista. Ebben pedig az azokkal folytatott kommunikációs adatok is megtalálhatók, akik nem rendelkeznek tagsággal a közösségi hálózaton.

Minimum lépésként tehát a személyi szférájukra kényes, de a Facebookot használni akarók/kényszerülők számára érdemes megfontolni a vállalat saját appjának mellőzését, és inkább mobilböngészőn keresztül belépni a hálózatra.

(Forrás: bitport.hu)