A zsarolóvírusok olyan számítógépes kártevők, melyek a számítógépekre bejutva titkosítják az azon tárolt adatállományokat. A vírus készítői az adatok visszaállításáért váltságdíjat kérnek, jellemzően lenyomozhatatlan pénznemben, például BitCoinban.


Forrás: AFP/Damien Meyer

A legutóbbi ilyen nagyszabású támadás 2017 májusában történt, amikor a WannaCry nevű vírus jelentős fennakadásokat okozott számítógépes rendszerekben a világ számos pontján, magánszemélyeknél, közintézményeknél, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt.

Működési problémák keletkeztek az egészségügyben, távközlésben, közlekedésben, áruszállításban és az autógyártásban is.

„A WannaCry támadás után bármikor megérkezhet a zsarolóvírusok következő hulláma. Június elején egy közepes méretű magyar vállalat jelentkezett be hozzánk azzal a problémával, hogy a legfontosabb adatbázisait tartalmazó számítógépet egy zsarolóvírus titkosította. A meglepő az esetben az volt, hogy a zsarolóvírus 4,5 millió forintnak megfelelő BitCoint kért a titkosítás feloldásáért" – mondta Kovács Sándor, a kibervédelemmel és IT problémamegoldással foglalkozó Telnetwork Kft. ügyvezetője.

Az e-mail csatolmányként érkezett vírus könnyedén inaktiválta a hagyományos víruskeresőt a felhasználó gépén, s a háttérben működve nem csak a felhasználó gépén található fájlokat titkosította, de a biztonsági mentéseket és az összes csatlakoztatott meghajtón lévő adatállományokat, a cég ügyviteli szoftverének adatait és azok biztonsági mentéseit is.


Forrás: AFP/Frederic J. Brown

A problémát részben sikerült archivált adatok visszaállításával megoldani, de emiatt a cégnél dolgozók sok plusz munkára kényszerültek. A mostani eset rávilágít arra, hogy néhány vállalat milyen sérülékeny, és arra is, hogy a zsarolóvírusok készítőit semmi sem tartja vissza attól, hogy horrorisztikus váltságdíjat kérjenek. Ha már megtörtént a fertőzés, bármilyen megoldás nagyon drága lesz a megtámadott cégnek.

„Döbbenetes volt megtapasztalni, hogy nem robotok, előre megírt scriptek írták a fizetésre felszólító leveleket, hanem láthatóan hús-vér emberek várták az utalásokat és válaszoltak a levelekre" – tette hozzá Kovács.

A statisztikák azt mutatják, hogy a zsarolóvírus-támadások száma meredeken emelkedik, és a bűnözök egyre gyakrabban céloznak meg vele cégeket, mert tőlük nagyobb profitot remélnek, mint a magánemberektől. A pénzt követelő vírusok a legtöbbször email csatolmányokban érkeznek, Microsoft Office dokumentum vagy JavaScipt formájában, de az is előfordulhat, hogy emberi beavatkozás nélkül, a hálózaton keresztül érkezik a kártevő.

Hogyan érdemes felkészülni a zsarolóvírusok hullámára?

• Vizsgáljuk meg a kritikus gépeket, hogy friss-e rajtuk az operációs rendszer.
  
  
• Állítsunk be rendszeres, kis időintervallumos biztonsági mentést a fontos adatbázisokról.
  
  
• Használjunk fejlett, adaptív védelmen alapuló vírusvédelmi megoldást.
  
  
• Az informatikai rendszert védjük megfelelő biztonsági szintű tűzfallal.
  
  
• Ne nyissuk meg gyanús, megbízhatatlan forrásból származó e-mailek csatolmányait.

(Forrás: index.hu)