Az utóbbi évben tapasztalt komoly fejlődés ellenére továbbra is kettős képet mutat a magyar ingatlanpiac. Az ingatlanpiaci statisztikákat közelebbről megvizsgálva megállapítható, hogy az ország egyes részeinek továbbra sem sikerült teljes mértékben maguk mögött hagyniuk a válság hatásait, azonban számos nagyváros esetében jelentős fellendülés figyelhető meg.A 2008 augusztusában elinduló országos árzuhanás Kecskemétet és Győrt érintette legkevésbé, ehhez nagy mértékben hozzájárultak az ezekben a városokban letelepedő autógyárak, illetve azok folyamatos beruházásai. A két megyeszékhelyen 2008 és 2009 özött mindösszesen csak 10 százalék körüli visszaesés figyelhető meg, illetve az ingatlanok átlagos négyzetméter ára mára mindkét városban elérte és meghaladta a 2008 augusztusi szintet.
Budapest rendkívül jól teljesítettet az utóbbi időben, a 2014 ősze óta tartó folyamatos növekedés eredményeként az átlagos ingatlan ár már 27 százalékkal magasabb, mint a válság kitörése előtt. Az egyes városrészek közül XIII. kerületben figyelhető meg a legnagyobb fellendülés, ahol mintegy 34 százalékos áremelkedés zajlott le az elmúlt egy évben.
A válságot követően, a 2015ös évben megfigyelhető fellendülés legnagyobb nyertese azonban meglepő módon, nem Budapest, hanem Sopron lett, ahol jelenleg az ingatlan árak átlagosan 54 százalékkal magasabbak, mint a válságot megelőző időszakban. Ez a növekedés döntő részben az osztrák határ közelségének és a folyamatos ipari beruházásoknak köszönhető, az egy főre jutó beruházások értéke például másfélszerese volt az országos átlagnak 2013ban.
A GDP megoszlás alapján fejlett régiók nagyvárosai közül sem mind vészelte át ilyen könnyen a válságot; az ország harmadik legfejlettebb régiójában található Tatabányán például az ingatlanok átlagos négyzetméterára továbbra is mintegy 18 százalékkal alacsonyabb, mint 2008 augusztusában volt. Nem meglepő módon a válság a gazdaságilag elmaradott régiókban éreztette leginkább hatását. Nógrád megyében a beruházások teljesítményértéke alig haladta meg az 50 milliárd forintot 2014 során ami az ingatlanok árában is megmutatkozott.
A megyeszékhelyén 31 százalékos esés ment végbe 2008 és 2014 között, amiből a mai napig nem sikerült kilábalnia a Salgótarjánnak, valamint a békéscsabai ingatlanok árai is mintegy 28 százalékkal maradnak el a 2008 augusztusi áraktól.
Ezek alapján megállapítható, hogy a folyamatosan fejlődni képes, erős regionális iparral rendelkező nagyvárosok ingatlanpiaca tudott legkönnyebben túllépni a válság hatásain, és kiemelkedni a megyei átlagból. Az továbbra is kérdéses, hogy az állami támogatások új rendszere, milyen hosszútávú élénkítő hatással fog bírni az ingatlanpiacra, és vajon mennyire fogja tovább erősíteni a regionális különbségeket.
(Forrás: Ingatlannet)
