A Földes László és Sónicz Péter munkáját dicsérő épület a 10. Média Építészeti Díja alkalmából nyerte el a zsűri különdíját, melynek kapcsán Földes Lászlóval beszélgettünk.

– Honnan jött az ötlet az általában nem előnyös tulajdonságú, hosszú, keskeny ház építéséhez?

– Eredetileg egy kétszintes, kétgenerációs családi ház építéséhez keresett telket az ügyfelünk, ehhez kértek tőlünk tanácsot és tervet. Pest környékén néztek meg több lehetőséget, még házat is, majd pár hét után a Pilisborosjenőn levő telekre esett a választásuk. A terület meglehetősen keskeny volt, viszont nagyon szép kilátással, gazdag növényzettel rendelkezett, ami a leendő tulajdonosok elképzeléseihez illeszkedett. Így adódott, hogy a telek méretéhez és adottságához kellett letennünk az asztalra az építési terveket…

– A kétszintes házból hogyan lett mégis egy szint?

– Az első megkereséskor még az idősebb szülők, és felnőtt, családos gyerekük szeretett volna közösen építkezni, de végül a terv dugába dőlt, a fiatalok külön vásároltak ingatlant. Az elkészült hét darab makett így aztán a tervekkel együtt ment a fiókba. Mivel időközben a megrendelőkkel egy igazán bensőséges, szinte baráti kapcsolat alakult ki, őszintén sajnáltuk a dolgot. Fél év múlva aztán az idősebb házaspár újra megkeresett bennünket, hogy mégis belevágnak külön az építkezésbe. Ennek megfelelően egy egygenerációs, egyszintes tervet kértek a szóban forgó telekre, s ennek köszönhetően újra nekiláttunk a munkának.

– A telek adta kötöttséget bravúrosan sikerült áthidalni. Ehhez honnan merítettek ötletet?

– Ha már a kötöttségeknél tartunk, a telek csak az első kihívás volt. A második, hogy az önkormányzatnál úgy fogadtak minket, hogy ez egy lokálpatrióta település, ezért a település adottságait figyelembe véve a hagyományos, népi építészethez illeszkedő tervet kérnek. Hogy minden szempontnak megfeleljen a végeredmény, nem egy „műparasztházat” álmodtunk meg, hanem a falusi építészet értékeit a kortárs építészetbe beemelve megvalósuló, hagyománytisztelő épületet.  Miközben a nyeregtető és a kis fesztáv, a hosszú, egyszerű tömeg a népi építészet jellemzője, a ház térrendszere egy értelmiségi családot szolgál ki.

– Ezért találták ki a hangulatos polcrendszert a rengeteg könyvvel?

– Igazából ez volt a harmadik kihívás, mivel a megrendelőknek hatalmas könyvtáruk volt, amelyet akkoriban a lakásuk különböző pontjain, különféle polcokon tároltak. Egyszer mellesleg megjegyezték, hogy esetleg ebben a formában átköltöztetnék az új házba, és ha lehet, vegyük figyelembe a tervezésnél. Osztottunk, soroztunk, és láttuk, hogy ebből egy nagyon nagy polc lesz. A nappali, konyha, étkező egy tér ugyan, de a folyósó hátrafelé a többi helyiséghez felesleges felületet képez, ahol rossz érzés hosszan tartózkodni, mivel ajtók és falak zárják le – az ilyen típusú házak végzete ez a hosszú közlekedő rész.

Bár önmagában a három kihívásból alapvetően egy is elég lett volna, már az elején úgy döntöttünk, hogy felvesszük a kesztyűt, és egy nem szokványos, nem középszerű, mégis modern épülettel oldjuk meg a feladványt. Úgyhogy a sok-sok könyvespolc helyett olcsó anyagokból egy nagyon egyszerű polcrendszert készítettünk, ami egybenyitotta a teret, és a folyósó is szélesebb lett. Így született meg a 100 méter hosszú könyvrengetegnek otthont adó, az egész épületfalat beborító 17 méteres könyvespolc.

Ha azonban csupa polcelemből állna a polc, az unalmas lenne, ezért ülőfülkék, ablakok, beleintegrált kandalló, televízió képernyő színesíti, amely teljesen más hatást vált ki. Plusz a polcok 5-10%-át zárhatóvá tettük, de azt is komponáltan.  A különféle kuckók, ablakok a 70-80 centiméteres mélységükkel barátságosak, hívogatóak és vendégmarasztalók. Ráadásul minden ülőfülkéhez tartozik egy ablak, amitől karnyújtásnyira megcsodálható a kertben a zöld fű…

– Az otthonosság nemcsak a polcrendszernél, hanem az épület belsőépítészetén is észrevehető…

– Alapvetően a tulajdonosoknál sokat időznek a gyerekeik az unokákkal, ezért fontos szempont volt, hogy egy jól lakható, vendégbarát, tágas épület szülessen. A telek mindamellett, hogy keskeny és hosszú, lefelé lejt, ezt figyelembe véve készült a hosszú, keskeny ház, minimál stílusban, ami belül egyre növekvő, táguló belső térrel rendelkezik. Mivel a mennyezet vízszintes, a terasz felé egyre nő a belmagasság: a hálószobáknál még a 2,65 méter a határ, amiből 3,10 majd 3,55 méteres magasság lesz. Bár nem hagyományos, rendkívül kellemes, tágas térérzetet ad, a növekvő belmagassággal egyre attraktívabb a térrendszer. A fedett terasz funkciója is itt válik fontossá, a nyári konyhaként is működtethető teraszon főzni is lehet, a nagyobb család is elfér, és a kialakítás közben a kényelmet is szolgálja. Végül az alagsorban egy raktár és szauna is helyet kapott.



– A természetbarát jelleg kezdetektől szempont volt az építésnél?

– Véleményem szerint, ha az ember józan ésszel gondolkodva tervez, akkor természetbarát lesz az épület. A Nagy-Kevély hegy oldalában levő, fás-bokros természeti környezet, a csodás kilátás, az udvaron a diófa mind a természet tiszteletben tartására intett bennünket, másrészt a megrendelők is egy skandináv jellegű épületet szerettek volna. Az építés után a kertnek még maradt terület, amelyet a tulajdonosok kertészetileg is a dán házikó mintához igazítottak, a ház építőanyagával egyező vörös téglákkal kikövezték az udvart, és egy nagyon zöld, nagyon kulturált, ápolt kertet hoztak létre.

– Úgy tudom, passzív ház minőségű lett az épület, ezt eredetileg is így tervezték? A megújuló energiák használatával is kalkuláltak?

– Mivel a költséghatékonyság is fontos szempont volt a megvalósításhoz, ezért Sónicz Péter kollegámmal azon az állásponton voltunk, hogy az időtálló, igényes anyagokhoz ragaszkodva inkább a belső kivitelezésnél spóroljon a megrendelő. A pénzügyi források bővülésével, vagy a belsőépítészeti elemek elöregedésekor így nem kell majd újraépíteni a házat, hanem a belső kivitelezést már az ízlés és a pénz függvényében bármikor újra el lehet végezni – ez jó stratégiai döntésnek bizonyult.

A megújuló energia ötlete felmerült, de a költségek miatt elvetettük. A gépek, berendezések helyett inkább építészeti eszközökkel válik környezettudatossá a ház. Az ablakok nyílásarányának jó megválasztása, és a tripla üvegezés javítja a ház hőszigetelő képességét. A nappali üvegfala előtt kialakított fedett terasz leárnyékolja és megvédi a nappali belső terét a túlzott felmelegedéstől. A két vaskos tégla pillér a terasz sarkainál még fokozza ezt az árnyékoló hatást.

A hőveszteségek közel 40%-a tető irányában távozik átlagos esetben, ezért a hagyományos gerendás fafödém fölé 30 cm vastag táblás kőzetgyapot hőszigetelést tettünk. Ez a téli szigetelést megoldja, de nyáron, kánikula esetén más eszközöket is be kell vetni. Ezért a beépítetlen tetőtér az ablaknyílásokkal egy 20 méter hosszú szellőztetőcsatornát képezve kiváló hőcsillapítást végez.

– A ház végül nem csak a megrendelő, hanem a Média Építészeti Díj nemzetközi zsűrijének tetszését is elnyerte...

– Valóban, az Építészfórum.hu szerkesztősége megkeresett minket, hogy a 2014-es versenyen mindenképpen induljunk el. Külön örömöt okozott, hogy egy független, nemzetközi zsűri válogatta be a munkánkat a legjobbak közé, és az Urániában a gálaesten, a zsűri Különdíját is sikerült elnyerni. Ráadásként az Europa Design Wilkhahn On székét is megkaptuk tárgynyereményként.

(Esemény Menedzser / Képek forrása: Földes és Társai Építésziroda Kft.)