Ha az eltérést a törvény tiltja
Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérés lehetőségét maga a törvény tiltja. Ezen egyszerű kivételnek azonban nem lesz egyszerű a bírósági gyakorlata. Egyes esetekben teljesen egyértelmű az eltérés tilalma, így például a Ptk. kimondja, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása a társasági szerződésben érvényesen nem zárható ki.
Bizonyos nézetek szerint viszont, ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, azt jelenti, hogy az eltérés lehetősége eleve kizárt. A kérdésben elfogadottá kezd válni az az álláspont, hogy magát az eltérés tilalmát kell a jogszabálynak kimondania, nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz.
„Önmagában az a megfogalmazás, hogy „munkavállaló nem lehet a felügyelőbizottság tagja” vagy, hogy „a közgyűlésen a részvényes képviseletét nem láthatja el az igazgatóság tagja” véleményünk szerint nem jelenti azt, hogy ezektől a rendelkezésektől ne lehessen eltérni. „ – mondta Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Hiába tűnnek továbbá kötelező erejűnek a Ptk. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései; így például, hogy ugyanaz a személy nem lehet vezető tisztségviselő egy ugyanolyan főtevékenységet végző társaságban, az uralkodóvá váló nézet szerint a társasági szerződésben az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól is eltérhetnek a felek – tette hozzá a szakértő.
Ha hitelezői, munkavállalói vagy kisebbségi jogok sérülnek
A Ptk. szerint a tagok akkor sem térhetnek el a jogszabályban foglalt rendelkezésektől, ha az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sértené. Így például a tagok nem térhetnek el azon szabálytól, hogy 200 fő feletti munkavállalói létszám esetén a társaságnál kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, hiszen az eltérés a munkavállalók jogait nyilvánvalóan sértené. Szintén nem megengedett az eltérés a hitelezővédelmi szabályoktól – így például nem lehet lerövidíteni azt a határidőt, amin belül egy tőkeleszállítás esetén a hitelezők biztosíték iránti kérelmet nyújthatnak be.
A kisebbség jogainak a sérelme azonban jóval több bizonytalanságot vet fel. Át lehet-e például a jogszabály szerint minősített (azaz 75%-os) többséget igénylő határozatokat tenni az egyszerű többséget igénylő határozatok közé? Egy ilyen eltérés egy 30%-os részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonos érdekeit sértené ugyan, jogait azonban nem. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a bírói gyakorlat megenged majd ilyen jellegű eltéréseket.
Bírói „jogalkotás”
A bíróságok elkezdték kialakítani az eltérés egy további korlátját is. E szerint a felek nem térhetnek el az úgynevezett „státusz-szabályoktól”, azaz az olyan rendelkezésektől, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságait alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, továbbra sincs arra lehetőség, hogy egy kft. részvényeket bocsásson ki.
Kérdéses persze, hogy a gyakorlat mit fog ilyen alapvető, státuszszabálynak tekinteni és hol húzódik majd meg a határ. Elengedhetetlen-e egy kft. létéhez például az, hogy egy tagnak csak egy üzletrésze lehet? Hasonlóan, jellegadó adósajátossága-e a kft.-nek, hogy egy tag törzsbetétjének mértéke nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál? Mennyiben jellegadó sajátossága egy kft.-nek az, hogy azt önállóan eljáró ügyvezetők és nem egy testület – például ügyvezetőség – vezeti?
„Ezen kérdésekre adott válaszok egyelőre nemcsak az ügyfelek és a gyakorló jogászok, hanem még a cégbíróság körében is bizonytalanok: azokat jelenleg másképpen látják a cégbírók Budapesten és másként Debrecenben. Könnyen elképzelhető, hogy a cégbírók az ország két pontján eltérően fogják elbírálni az ilyen igényeket” – véli Bejó Ágnes.
(Jalsovszky Ügyvédi iroda - OGH)
