A hazai irodapiac 2013-ban sem váltotta meg a világot, a stagnálás folytatódott, nincs olyan felhajtóerő, amely a piaci szereplőket motiválná, és mivel az aktorok egymásra vannak utalva, egyelőre a huszonkettes csapdájában érezhetjük magunkat. A tavalyi feltételrendszerek idén is tovább éltek, a bankok finanszírozási hajlandósága alacsony szinten van, így a piac aktivitása meglehetősen gyér. Mindemellett a makrogazdasági szinten pozitív tendenciák is megfigyelhetőek, hiszen visszafizettük az IMF-kölcsönt, kikerültünk a deficiteljárás alól, és immár évek óta 3 % alatt van az államháztartási hiány, az infláció csökken, véget ért a recesszió, bár a GDP nagyon minimálisan növekszik. Ugyanakkor az uniós forrásokból táplálkozó nemzetgazdasági fejlesztések mellett a magánszektor beruházó kedve egy-egy speciális gazdasági ágazatot (mint például autóipar) eltekintve még nem jött meg.

A globális és régiós befektetési piacokat vizsgálva Magyarország az alacsony befektetési volumennel rendelkező országok között foglal helyet a lista végén, Csehország és Lengyelország előkelőbb pozícióban szerepelnek hozzánk képest. „Nem valószínű, hogy visszatérnek a budapesti irodapiac aranykorában látott piaci feltételek. A néhány éve tapasztalható mérsékelt fejlesztői aktivitás reálisabb válasz a jelenlegi hazai gazdasági és piaci viszonyokra. Valójában nem választható külön az ingatlanpiaci kereslet-kínálat alakulása a tágabb értelemben vett gazdasági kilátásoktól, hiszen az új beruházások nagyban függnek ezektől. A jövőben már nem számíthatunk olyan nagy volumenű spekulatív kínálatra, ami 2008-2009-ig jellemezte Budapest irodapiacát. A jelenleg még ritkább, de fokozatosan növekvő számú előbérleti szerződések a jövőben fontos szerepet kapnak az új fejlesztések ütemezésében” – mondja Lóska Erika, a Jones Lang LaSalle Kft. iroda- és ipari bérbeadás vezetője.

A cikk teljes terjedelemben az iroda.hu oldalon olvasható >>