A LED-technológiás fényforrások és a hagyományos világítótestek között csak annyi a hasonlóság, hogy mind a kettő fényt ad. A LED egész viselkedése: sugárzási, fényeloszlási tulajdonságai annyira eltérőek a hagyományostól, hogy egy adott tér világítását (legyen az közterület, bevásárlóközpont, szálloda, ipari park avagy irodaház), érdemes teljesen újragondolni – hívja fel a figyelmet Nagy Zsolt, a Hungarolux Light Kft. ügyvezetője.
Hogyan vegyünk fényt?
A világítás optimalizálása kapcsán létezik egy olyan megközelítés a megrendelői oldalon, hogy az ügyfelek „fényt vesznek”: azaz nem termék-, hanem megoldásspecifikusan közelítik meg egy adott tér világításának újragondolását. De milyen fényt is vegyünk, és mennyibe is kerül a fény? (Pl.: a wolframszálas izzó is ad fényt 76 Ft/db áron, sőt még a fűtésre is rásegít).
A LED nagyszerű megoldást kínál, de azért jó és gyakorlatias megközelítés, ha a megrendelő előbb kijelöl egy területet a próbavilágításra ¬– akár irodát, mélygarázst vagy közösségi teret – majd ezt követően kér egy világítási tervet, és nem utolsó sorban bekéri magát a fényforrást is, amellyel a megoldást szállítani akarják számára. A kiválasztott és beszerelt fényforrással a próbavilágítás feketén-fehéren megmutatja a megvilágítás mértékét és a fogyasztást (avagy a várható megtakarítást), amelyet a tesztidőszak végén fogyasztásmérő műszerrel lehet ellenőrizni.
Világítástervezés és próbavilágítás
„Léteznek olyan világítástechnikai tervező-ellenőrző programok (ilyen a Dialux vagy a Relux), amelyek világszerte elterjedtek és elfogadottak. Ezekkel a programokkal egy adott teret világítástechnikai szempontból le lehet méretezni, legyen szó akár egyetlen irodáról illetve egyetlen fényforrásról. Felvihetünk a programba egy alaprajzot, továbbá azt, hogy milyen fényforrást is akarunk alkalmazni. A programba be lehet importálni egy fájlt, amit jellemzően a fényforrásgyártók adnak ki a világítástechnikai adatokról (.ies file). A LED-es fényforrások esetében – az igényes gyártók – ezt az úgynevezett IES file-t költségesen megcsináltatják, és nem csak úgy kitalálják az adatokat, mint ahogy azt sajnos a távol-keleti termékek mintegy 90%-ában tapasztaltuk. A próbavilágítások során pedig egy egyszerű fénymérővel felszerelkezve le lehet ellenőrizni, hogy valóban az a fénymennyiség jön-e ki a fényforrásból, amit a tervezés során szerettünk volna elérni” – mondja el Nagy Zsolt.
„LED-es fénycsövek esetén nagy vízválasztónak számít az ár. De jó odafigyelni, mit is ajánlanak nekünk megvételre. Napi több száz ajánlat érkezik hozzánk Távol-Keletről, hogy nagyon alacsony áron (pl.: 12 USD-ért) kapható 150-es fénycső, 26W-os fogyasztású, 3500 lumenes fénymennyiséggel. A szépséghiba mindössze az, hogy 100 lumen/W fölött nincs olyan LED, amely ezt a teljesítményt tudja produkálni. Az ár egyharmada az általunk Magyarországon gyártott termék bekerülési árának, és legalább 40%-kal többet tud papíron. Ilyenkor szoktuk kérni, hogy küldjenek róla egy IES file-t. De általában azt már sose kapjuk meg, többnyire azt sem tudják, hogy mi az. Amelyik gyártó viszont elküldte az IES file-t, azt megtartottuk, mert csak kicsit „szépítette” az adatokat. A termékleírásban ők is 100 lumen/W körüli értéket írtak fényhasznosításra. Igaz, odaírták apró betűkkel, hogy ez elméleti teljesítmény, a valós teljesítmény ettől ±15%-kal eltérhet. (100 lumen/W esetében plusz 15% eltérés nagyon sok, a mínusz 15% már akár igaz is lehet.) Az IES file-lal tervezve végülis helyes értékek jöttek ki, no de akkor már a közelében sem voltak a specifikációban közölt paramétereknek” – összegezte Nagy Zsolt a tapasztalatait. |
Fényes megtérülés
A világítástervezést és próbavilágítást azért is tartja Nagy Zsolt fontosnak, mert a megrendelő csak így kalkulálhat előre reális megtérülési időt. „Láttunk már olyan projektet, ahol a kívánt fénymennyiséget nem sikerült elérnie a szolgáltatónak a kiválasztott világítótesttel, míg a betervezett fogyasztás viszont teljesült. Mivel a fénymennyiség 35%-kal kevesebb volt, a fényforrások számát jelentősen meg kellett emelni. Majd amikor így már teljesült a kívánt fénymennyiség, addigra a fogyasztásmérő 50%-kal többet mutatott. Ez pedig nem mondható elfogadható eljárásnak a megtérülés szempontjából.”
Ami a fénycsövön kifér…
„Szakmai szempontból nem megnyugtató önmagában, hogy egy jól ismert márka világítóteste erős fényt ad. De milyen LED-et használtak hozzá? Gyártanak-e egyáltalán LED-et? Milyen eredményt várhatunk tőle – nem laboratóriumi, hanem – üzemi körülmények között? Megbízható gyártó, mint pl. az USA-ban található Cree nyíltan deklarálja, hogy melyik labor tesztelte a termékeit, és hogy valós üzemi körülmények között milyen eredményt várhat tőle a felhasználó. A távol-keleten gyártott termékek miért nem rendelkeznek ilyen igazolható laboratóriumi teszttel?” – teszi fel a kérdést a Hungarolux Light ügyvezetője.
Az ár és ami mögötte van
A magyar KKV a KÖZLED konzorcium tagjaként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, valamint a Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszéke kutatóival közel 3 évig dolgozott együtt az NKTH Nemzeti Technológiai program keretében, amelynek célja, hogy (köz)világításra valóban alkalmas, az európai normáknak minden szempontból megfelelő LED-es lámpacsaládot fejlesszenek ki. A fejlesztés során hazaiak mellett több külföldi egyetemmel és kutatóintézettel is együttműködött. A kutatómunkának köszönhetően mintaoltalommal védett, egyedi optikai megoldással ellátott lámpa született. A kifejlesztett LED-termékek (PearlLight termékcsalád) a nagynyomású nátrium közvilágítási lámpák 36-250W-os kategóriáját képes helyettesíteni. Azoknál a világítótesteknél, melyek 12-24 órában üzemelnek, a megtérülés már 12-24 hónap alatt megvalósul, és további 5-12 évig üzemel a LED-es berendezés 50-80%-kal kevesebb energiafelhasználás mellett. A termék műszaki vizsgálatát a TÜV Rheinland InterCert Magyarország végezte el, és igazolta azok megfelelőségét. |
Ha látunk egy Távol-Keleten gyártott terméket, amelyen egy ismert márka logója szerepel, és erre adnak 3 év garanciát meg egy hihetetlenül alacsony árat, érdemes visszafelé kalkulálni. „Egy német projekt példáját említve: 44 eurós áron vásároltak 150-es, márkás fénycsövet, amelyből szépen jön fény. 68 euró helyett 44 ért adta a német nagykereskedő, akinek a haszonkulcsa legalább 50%. A nagykereskedőnek kerülhetett 30 euróba a fénycső, ebből a szállítás 12 eurót tett ki. A kínai kereskedő is már viszonteladó volt, aki hozzávetőleg 8-9 euróért juthatott hozzá a távol-keleti gyártótól. Kérdés: elő lehet állítani egy márkás LED-es világítótestet 5 év garanciával ennyi pénzből? Lámpatesttel, driverrel együtt?” – fejezi ki kétkedését a szakember.
A fenti esetben a fénycső ára volt a „csali”, de ahhoz még meg kellett venni a tápegységet. Nem csak a garancia miatt, hanem mert önmagában a fénycső nem működik. (A neves gyártók nem merik ugyanis a belső tápos csövet forgalmazni a német piacon, kérdés, miért teszik ezt Magyarországon).
A német vevő összességében 156 eurót fizetett ki végül táppal és armatúrával, 3 éves garanciával a távol-keleti származású termékért, míg 96 eurós áron megvehette volna a Hungarolux Light által fejlesztett, európai minőségű, a TÜV Rheinland InterCert által minősített terméket, 5+3 év garanciával.
„Tanulság: érdemes megnézni, hogy működőképesen mennyibe kerül majd egy rendszer kiépítése. Autót sem úgy veszünk, hogy azt nézzük melyik az olcsóbb, hanem a műszaki paramétereket, üzemeltetési és fenntartási költségeket, vizuális és vezetési élményeket hasonlítjuk össze” – összegezte a ’fényvásárlással’ kapcsolatos tapasztalatait Nagy Zsolt az OGH Hírügynökség kérésére.
…………………………….....
A hír szerzője: OGH