Miközben a parlament előtt van a biztosítási törvény módosítása, a lakosság több mint 60 százaléka egyáltalán nem kötött kockázati életbiztosítást – értesült az OGH Hírügynökség a PBA Biztosítási Alkusz Kft. felméréséből.Az életbiztosítások aránya országszerte csökkenőben van több okból: az egyik, hogy az ügyfelek kénytelenek mobilizálni megtakarításaikat, de hatott az az EU-s direktíva is, amely miatt a nők kockázati életbiztosításának díja akár 80 százalékkal is megemelkedhetett. Ugyanakkor az ön és a családi gondoskodás tudatosságának a hiánya és a bizalmatlanság is szerepet játszik az alacsony penetrációban.
Tízből hat embernek nincsen kockázati életbiztosítása – derül ki abból kérdőíves felmérésből, amelyet a PBA Biztosítási Alkusz Kft. tett közzé; fővárosi és zömében vidéken élőket, valamint 50 év alattiakat kérdeztek meg kockázati életbiztosításukról. Többnyire jó terméknek tartják a kockázati életbiztosítást, de megfelelő információ hiányában úgy gondolják, hogy drága, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhetik meg maguknak – nyilatkozta a többség.
„Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az autója casco biztosításával megegyező összegért tudná biztosítani az életét, ezzel gondoskodva a családja jövőjéről – hívta fel a figyelmet dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletág igazgatója.
A kockázati, más néven haláleseti életbiztosítás kötésekor- a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.
A felmérés eredménye szerint 28 százalék kötött már haláleseti biztosítást és alig éri el a 8 százalékot azok aránya, akiknek több ilyen szerződésük van. Ugyanakkor a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 22 százaléka pedig jobbára egyetértett azzal, hogy a kockázati életbiztosítás vonzóbb, ha valamely más termékhez kötik és kedvezményesen kínálják.
A meglehetősen rossz arány összhangban áll a MABISZ legújabb adataival: az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentős része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait. Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj 2012-ben több mint 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól.
Az öngondoskodás és a hátramaradott szeretteinkről való gondoskodás tudatosságának meglehetősen alacsony színvonalára utal az is, hogy a megkérdezettek közel 60 százaléka nem tudta, mi a különbség a kockázati és a befektetési célú biztosítás között. Ennél a kérdésnél mind a vidéki, mind a fővárosi hölgyek jobban szerepeltek a férfiaknál, ami arra utal, hogy változóban vannak a hagyományos családi szerepek a hosszú távú pénzügyi döntéshozatalban.
Jelentős, több mint 70 százalékos többség csak akkor lenne hajlandó kockázati életbiztosítást kötni, ha annak díja nem haladná meg a havi 5 ezer forintot. Maximum 15 ezer forint az, amennyit még néhányan kifizetnének.
„Minden második megkérdezett bizalmatlanságot érez az egy évnél hosszabb idejű elköteleződéssel szemben – ez is hozzájárulhat az életbiztosítások térvesztéséhez” – mondja Vass Gábor.
A biztosítók más-más módon árazták át a termékeket. Van, amelyik felhúzta a nők tarifáit a férfiakéhoz - korábban csaknem kétszeres volt a különbség a női-férfi díjak között -, és van, amelyik középre lőtte be az uniszex tarifákat. Ugyanakkor a PBA tapasztalatai szerint nem rengette meg a piacot a direktíva; azaz ennek következtében nem csökkent lényegesen a kockázati biztosítást kötők száma.
(OGH)
